Bombariadó, lövöldözés, késelés – Ezt mondja a klinikai szakpszichológus az iskolai esetek hátteréről

Az utóbbi néhány hétben több olyan esetről szóltak a hírek, melyek során kezdetben nem volt egyértelmű, hogy csak gyermekcsínyről vagy valódi veszélyről van-e szó. Január 23-án csütörtökön reggel közel 250 intézménybe érkezett fenyegető tartalmú e-mail üzenet, amely miatt bombariadót rendeltek el az oktatási intézményekben. Nagyjából egy hétre rá, január 31-én pénteken reggel megismétlődött az eset, közel 50 intézménybe érkezett hasonló tartalmú fenyegető üzenet. Mint kiderült, ez utóbbival egy lány előtt akart felvágni egy fiatal fiú, aki gyorsan rendőrkézre került. Az utóbbi időben ráadásul nemcsak a bombariadók miatt aggódhatnak a diákok, a tanárok és a szülők.

Terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettével vádolja az ügyészség azt a 15 éves fiút, aki nyilvános kivégzést tervezett. A győri diákot letartóztatták, hamarosan elmeorvosi szakvélemény is készül az állapotáról a nevelőintézetben - írta ma a Kisalföld. Pénteken reggel csaptak le a 15 éves diákra, aki közösségi médiafelületén kilátásba helyezte, hogy nyilvános kivégzést fog  végrehajtani. Mint azt a lapnak Dr. Gál Katalin, a Győri Járási Ügyészség megbízott vezető ügyésze és sajtószóvivője elmondta: a fiú muszlimokat, feketéket és az LMBTQ tagjait akarta célba venni és azt írta, hogy február 1-jén tettével a híradóba is bekerül majd. 

Február 3-án hétfőn pedig arról számolt be a Bors, hogy egy 17 éves fiú viccelődni próbált a közösségi oldalán azzal, hogy lövöldözni fog az iskolájában. Ezzel nemcsak osztálytársait, de tanárait is megrémítette, így nem is csoda, ha hamarosan kopogtatott nála a rendőrség. A bombariadók, a lövöldözések, valamint a késelések okozta félelemnek valóságalapjáról kérdeztük Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust, aki többek között arról is beszélt, miért lehet az, hogy egy gyermek viccesnek találja, ha ilyen üzeneteket posztol.

- fejtette ki a szakember, miközben arra is kitért, hogy mi a különbség egy felnőtt és egy gyermek reakciója között.

- Az ember ilyenkor átgondolja, hogy mi ennek a realitása. Egy felnőtt könnyebben túl tud jutni rajta, mint egy gyermek. A gyermek, akinek még éretlen a személyisége, még nem képes elvont, absztrakt módon gondolkodni, következtetéseket levonni, stb. Ennek az a következménye, hogy benne ragadhat ebben a félelemben.

A klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy a gyermekek félelmét feloldják, különben fantáziálni kezdenek ezekről a dolgokról, majd egy idő után nemcsak elmosódhatnak a határok, de meg is bénulhatnak, szorongóvá válhatnak a gyermekek.

- Ezek a jelenségek felnőttekben is, de főként gyermekekben fordulhatnak elő, állandósuló rettegés is kialakulhat. Például az is előfordulhat egy alsós gyermeknél, hogy attól kezd el félni, hogy leszúrják. Nem szabad magára hagyni a félelmével, mert köré sző egy történetet, amit valósnak gondol, a hatása alá kerül, így egyfajta fóbia, szorongás alakulhat ki.

Amellett, hogy egyes esetekben alvászavar, hasmenés, feszültség érzet, remegés is előfordulhat, fontos figyelni az intő jelekre és egy bombariadó után például teret adni annak, hogy a gyermekek megküzdhessenek az esetleges félelmeikkel.

- A félelmet egyes esetekben ugyanis úgy szelídítjük meg, hogy a vicc köntösébe öltöztetjük. Ez főként a gyerekeknél van így, akik egyáltalán nem gondolnak bele, hogy ez másokat félelemmel tölthet el, csak azt érzik, hogy bennük csökkenti a félelmet. Ez viszont másokban még nagyobb félelmet kelthet, de az ő, a viccelődő személy szemszögéből nem ez a lényeg. Ha mégis, akkor valamilyen mentális zavarról beszélhetünk az esetében – fogalmazott a szakember, aki szerint fontos lenne, hogy egy-egy ilyen eset után minden osztályon belül, a tanárokat és akár szakembereket is bevonva, megnyissák a diákok számára a teret, hogy kibeszéljék magukból a történteket.

A nyilvános kivégzést kilátásba helyező 15 éves fiú elmeállapotát, személyiségét egy budapesti nevelőintézményben vizsgálják és a büntetés kiszabásakor ez fontos szempont lehet. A másik esetben, az "én leszek a következő iskolai lövöldöző" kiírás szerzője pedig eleve azzal védekezett, hogy viccelt. Mindez persze nem menti fel a már fiatalkorú elkövetőket az alól, hogy viseljék cselekedetük következményeit.

Bombariadó: rossz vicc, ami sokba kerülhet

Kevesen tudják, de a bombariadó közveszéllyel fenyegetésnek minősül, ami alapesetben három, súlyosabb esetben pedig akár öt év börtönnel is büntethető. A Büntető törvénykönyv 338. §-a szerint ugyanis az, aki

1. a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
2. a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

Az a különbség a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés között, hogy míg a közveszély bekövetkezésével kapcsolatos tények híresztelése annak színhelyén történő elkövetést bünteti, a közveszéllyel fenyegetés a közveszély bekövetkezése előtt, azzal való fenyegetést üldözi.

A közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a valótlan tény állítása, híresztelése vagy látszat keltése, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. Ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, azaz az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy állítása valótlan. A bűncselekmény elkövetésének további feltétele, hogy az elkövető állítása alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására.

Összességében tehát jobb, ha kétszer is meggondolod, mennyire vicces is az, ha „poénból” tűzriadót, bombariadót vagy bármi hasonlót rendeltetsz el egy intézményben, ahol ráadásul 18 év alattiak is vannak vagy lövöldözéssel, bűncselekmény elkövetésével fenyegetőzve keltesz félelmet másokban, többek közt gyerekekben is. Ez ugyanis egyáltalán nem vicces és nagyon súlyos árat fizet érte maga az elkövető is.