Nagy bajba került a kerekesszékes fiú édesanyja halála után. Horváth Márk egyetlen megmaradt támasza, a nevelőapja is lebetegedett, így mindössze hatvanezer forintból kell megélniük. Már a szükséges gyógyszereket sem tudta kiváltani. A kiskunfélegyházi fiatalember segítséget kér, de nem pénzt.
Márk oxigénhiányos állapotban látta meg a napvilágot. Édesanyja, Eta azonban ragaszkodott hozzá: annak ellenére, hogy az orvosok már lemondtak róla, pokrócba tekerte és hazavitte. Márk számára az édesanyja jelentette a stabilitást, ő volt a biztos pont az életében, rá mindig számíthatott a bajban. A fiatalember a születése után még tudott járni, de az idő múlásával állapota egyre romlott és kerekesszékbe kényszerült. Eta néni halála után nevelőapja vette a szárnyai alá a kerekesszékes fiatalembert. Őt viszont később betegség döntötte le a lábáról, így Horváth Márk ismét magára maradt a bajban, senkire sem támaszkodhat már.
A fiatalember nagyon szeretne dolgozni, de az ő állapotában nem kapkodnak utána a munkáltatók, így azt a kevés pénzt kell beosztania egész hónapban, amit a rokkantsága után kap.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. A rokkantsági ellátásomból, miután kiváltottuk a gyógyszereket és kifizettük a rezsit, szinte már semmi sem marad. A hónap vége felé már éhezünk. Amíg szeretett édesanyám élt és nevelőapám is tudott dolgozni, minden más volt
- sóhajt fel a fiatalember, aki hiába keres munkát, nem talál. Félretett pénzük az utolsó fillérig elment a temetésre.
Márk kétségbe van esve, nem tudja, mitévő legyen. A népszerű közösségi oldalon az emberek segítségét kérte, hogy boldogulni tudjon és ne kelljen éhezniük.
Az igazi megoldást egy munkahely jelentené, mert így elő tudnám teremteni a szükséges pénzt a boldogulásunkhoz. Minden olyan munka szóba jöhet, amit kerekesszékből is el tudok látni
- mondja Horváth Márk. Reménykedik benne, hogy a nehéz helyzetükre felfigyel valaki, és melléjük áll a bajban.