Orbán Viktor: A béke gazdasági fellendülést hoz. Mi erre vettük fel a lapot
A miniszterelnök ismét interjút adott. Mutatjuk, miről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Orbán Viktor ismét ellátogatott a Kossuth Rádió stúdiójába, hogy a Jó reggelt, Magyarország! vendégeként beszéljen a hazánkat érintő legfontosabb politikai, közéleti kérdésekről. A beszélgetés során elsőként a megkezdődő béketárgyalásokról volt szó, mely a magyar gazdaságra is pozitívan hatott. Az első kérdés, amit a műsorvezető feltett a miniszterelnöknek, az volt, mely külső tényezők befolyásolják jelenleg a magyar gazdaságot. Orbán Viktor kiemelte: ez egy rossz megközelítés, hogy külső tényezőkről beszélünk, mert ugyan nem lehet Magyarországot külön szemlélni, de emlékeztetett rá, hogy régebben mindenki felmentésként használta a magyar gazdaság helyzetére a külső hatásokat, mondván, azok "begyűrűznek" hazánkba is.
– Sosem az a kérdés, hogy kívülről jó vagy rossz dolgok jönnek, hanem az, hogy mi itthon, a rendelkezésünkre álló eszközökkel mit akarunk csinálni – magyarázta. Ne lebeszéljük magunkat a cselekvésről, hanem mondjuk azt, hogy mindegy, mi van kint, mi bizonyos célokat el fogunk érni – húzta alá.
Vannak segítő és vannak hátráltató külső hatások
– fogalmazta meg röviden ezt követően válaszát a kérdésre, majd kibontotta, mit is kell értenünk ezalatt:
– Mi az idei évben a békére vettük fel a lapot. Azt gondoltuk, hogy Amerikában jön a Trump-kormányzat, ami békét akar, a béke pedig gazdasági fellendülést hoz. Szemben a korábbi szabályokkal, amikor júliusig készítettük el a következő év költségvetését, most megvártuk, mit hoz az amerikai választás, azaz hogy békeköltségvetést kell csinálnunk, vagy háborús költségvetést.
Kiemelte: jól láttul előre a folyamatokat, így békeköltségvetést kellett végül a 2025-ös évre csinálni. A béke pedig természetesen csakis jót jelent Magyarországnak. Nem véletlenül támogattuk eddig is a béketárgyalásokat.
Orbán Viktor azt is elárulta: a háború miatt Magyarország minden évben 6,5-7 milliárd eurót bukott el, azaz ha béke lenne, ez az összeg évente benne lenne még pluszban a magyar gazdaságban.
Természetesen nem csak ez az összeg lendít a magyar gazdaságon, de a hazai gazdasági tervek is, mint a gazdasági semlegesség filozófiája és a 21 pontos gazdasági program.
A negatív külső hatás Európából jön, de az elég reménytelen. Ott nem látom, hogy mitől változnának meg a dolgok
– folytatta. Olyan vezetői döntést nem lát és nem vár az európai vezetőktől, ami pozitív hatással lenne a magyar gazdaságra. Emlékeztetett: szemben a tavaly novemberben épp Budapesten kötött megállapodással, mely szerint a versenyképesség érdekében az energiaárakat le kell vinni, Európa nem akarja csökkenteni az energiaárakat, csak Magyarország.
Hazai intézkedések a gazdaság fellendítéséért
Az interjú folytatásában a magyar gazdasági intézkedésekről esett szó, illetve arról, miként látják a hazai vállalkozók és családok ezeket a változásokat. Orbán Viktor elmondta: a magyar családok cselekvését, gazdálkodását a biztonság, a kiszámíthatóság határozza meg. Épp ezért óvatosság jellemez minket, magyarokat. Az óvatosság jó tanácsadó, ugyanakkor a túlzott óvatosság lelassítja a gazdaságot, azaz a középútra kell törekedni. Az emberek pontosan tudják, mikor költekezhetnek.
– Nem hiszem, hogy egy gazdaságpolitikát kizárólag a kormány meg tudna határozni. Vannak szándékaink, terveink, ajánlataink, programjaink, de az emberek döntése, hogy részt vesznek-e benne. Az ő döntésük határozza meg, hogy milyen lesz a gazdaságpolitika.
Orbán Viktor kiemelte: a józan ész a legjobb tanácsadó. Tavaly mindenki óvatos volt, de idén kiengedés van.
Ebben az évben a gazdaság minden eleme mozgásba jön majd.
Orbán Viktor arról is beszélt: sok pénz került most az emberekhez az állampapírok kamataiból. A napokban fizettek ki 480 milliárd forintot kamatot a lakossági állampapírok után. Ez kamateső. Márciusban még további 300 milliárd forintnyi kamatot fizetnek ki, és ez összesen 800 ezer családhoz fog kerülni. Ez a hatalmas összeg végül bekerül a gazdaságba.
Négy nagy csatát vívunk Brüsszellel
Orbán Viktor emlékeztetett: szombaton beszél majd az idei év politikai terveiről, azt azonban elárulta, hogy a már ismertetett 21 pontos gazdasági akciócsomag mellett is vannak nagy terveik, hiszen most nagyban kell gondolkozni, ugyanis számukra kedvező a világpolitikai színtér. Ugyanakkor szóba kell hozni: jelenleg négy csatát vívunk Brüsszellel, meg kell védeni a meghozott intézkedéseket. Ezek a területek: gyermekvédelem, nyugdíjak megvédése, rezsicsökkentés és a migráció.
Eddig ezt a nagy globális pénzügyi rendszert, amely összehangoltan működik, két helyről irányították: Brüsszelből és Washingtonból. Washington ebből most kiesett, ott kiborították a bilit, és nyilvánosságra került az a lista, hogy kiket és hogyan finanszíroztak az amerikai költségvetésből. Esetenként több tízmillió dollárt fizettek azért amerikai filmsztároknak, hogy a háború mellett álljanak ki Kijevben – magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve: nemcsak a tényfeltárásban, hanem a védekezésben is követni kell Amerikát.
Ha nem küzdünk, akkor a guruló dollárokat a guruló eurók válthatják fel
– mondta Orbán Viktor. Számítani kell arra, hogy Brüsszel és a nemzetállamok közötti viták erősödni fognak – tette hozzá.
Brüsszelben is szükséges egy amerikaihoz hasonló tényfeltáró munka a cilvilnek álcázott szervezetek finanszírozásáról
– emelte ki. Guy Verhofstadt szervezete például 6 milliárd forintot kapott Magyarország támadására – derült ki egy olasz tényfeltáró anyagból. De ilyen a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, amire 600 milliárd forintot szánnak, és itt is kifejezetten azt támogatják, hogy a nemzetállamok jogköreit helyezzék át Brüsszel kezébe.
Ha ez mind felszínre kerül, nem lesz más lehetősége a brüsszeli vezetésnek, mint hogy mea culpázzon, beismerje, elnézést kérjen, és abbahagyja ezt a gyakorlatot.
