"Egy fogvatartott sorsa elsősorban önmagán múlik" - A szegedi Csillagbörtönben tanulhatnak, dolgozhatnak is az elítéltek
140 éves a fegyház, ami az ország legkeményebb bűnözőit őrzi.
A delmagyar.hu írja, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön, vagyis közismertebb nevén a szegedi Csillagbörtön már 140 éve tartja fogva Magyarország legveszélyesebb bűnözőit, akiknek lehetőségük van önfejlesztésre is, hiszen 300-an tanulnak, 600-an pedig dolgoznak az intézményben. Ha kell, az árvíz elleni védekezésben segítenek, vagy gyermekotthont újítanak fel, esetleg csokoládét gyűjtenek az állami gondozásban élő gyerekeknek.
A Csillagbörtön átlagos lakója 39 éves férfi, aki 8,6 évet tölt az intézményben, és a büntetőjog szerint élet elleni vagy erőszakos vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt kerül be.
Veszélyes üzem a büntetés-végrehajtás. Ha valahol ez fokozottan érvényesül, akkor az a Szegedi Fegyház és Börtön
– mondta Kopcsik Károly büntetés-végrehajtási dandártábornok, aki 2019 szeptemberétől a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka.
A Csillagbörtön fogvatartottjai közül nagyjából 30-an tényleges életfogytiglani, körülbelül 130 elítélt pedig az életfogytiglani szabadságvesztését tölti itt. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a hazai jogrendszer legszigorúbb büntetése, csak 40 év elteltével vizsgálják meg, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e, vagy továbbra is a rácsok között marad – írja a portál.
Fogvatartottjaink egy része életkorából vagy büntetéséből adódóan, nagy valószínűséggel sosem szabadul. Egy ilyen életkilátásokkal rendelkező embernek bármi megfordulhat a fejében, akár az is, hogy erőszakosan lépjen fel, ezért nekünk felkészültnek kell lennünk. Éberségünk egy másodpercre sem csökkenhet. Mindezeket szem előtt tartva kell részt vennünk a fogvatartottak személyiségének fejlesztésében, a társadalmi reintegrációjukban, ügyeik intézésében
– hangsúlyozta Kopcsik Károly.
Az utóbbi évtizedekben szemléletváltozás történt a büntetés-végrehajtásban. Ma az a cél, hogy "jobb állapotban" adják vissza a társadalomnak azokat az embereket, akik börtönbe kerültek. Ennek érdekében minden egyes nap összetett munka zajlik.
Egy fogvatartott sorsa elsősorban önmagán múlik, másodsorban pedig azon, hogy ha ez az egész gépezet – a Szegedi Fegyház és Börtön – jól működik, akkor a végén valami jó fog történni vélhetően az ő életében is
– mondta Benkó Ildikó bv. alezredes, aki nevelőként került közel három évtizede a Csillagbörtönbe.
Nagyon szeretek csoportfoglalkozásokat tartani. A legegyszerűbbtől kezdve – például hajtogassunk díszeket a karácsonyfára –, egészen a művészeti terápiáig. Meg kell találni az adott embernek való foglalkozást. Sok emberrel találkoztam, aki először itt kapott valamiféle pozitív visszajelzést, jó szót, dicséretet, aminek már gyermekkorában meg kellett volna történnie. Itt bent, a börtönben kellett kiderülnie, hogy tehetséges valamiben. Ha megtaláljuk, hogy miben ügyes, miben tehetséges, az ember kinyílik, tartása lesz, nekem ez már sikerélményt jelent
– folytatta.
A Csillagbörtönben mindenkinek az otthonról hozott műveltségéhez igazítva kínálnak oktatási programokat, így például befejezhetik az általános iskolát, sőt még akár diplomát is szerezhet valaki.
Nagy István bv. főhadnagy, a börtön történetének egyik kutatója elárulta a portálnak, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön – amit hivatalosan sosem neveztek Csillagnak –, építésekor az ország legmodernebb intézete volt. A városi legenda szerint azok a kubikusok keresztelték el „Csillagnak”, akik csillag alaprajzát kiásták.
A Csemegi-kódex, az 1878. évi V. törvénycikk, az első magyar büntetőtörvénykönyv kívánalmainak megfelelően épült. Kevesen tudják, de eredetileg az volt a terv, hogy épül mellé egy másik Csillag-épület is, de erre végül nem jutott pénz
– mondta.
Az 1881. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett arról, hogy a korabeli igazságügyi kormányzat 850 ezer osztrák forintot áldoz az építésére. Ez az összeg mai árakon 42 milliárd forintnak felelne meg, ami nagyon sok pénz volt. Ebből már az építés kezdetén 180 ezret ki is utaltak, ezért történhetett meg, hogy kevesebb mint két és fél év alatt felépült a komplexum
– folytatta.
Kopcsik Károly elmondta:
Azt gondolom, hogy a büntetés-végrehajtás nemcsak lépést tart a korral, hanem bizonyos területeken meg is előzi a civil viszonyokat [...] A Szegedi Fegyház és Börtönben is számtalan fejlesztést hajtottunk végre. Korábban a kollégáink egy fatáblával jártak a körletekben és arra írták fel, mennyi a létszám. Ma már egy mobiltelefonszerű készülék van náluk, amivel leolvassák a fogvatartottak azonosító kártyáit. Rögtön látják az elítélt minden adatát, a fényképétől kezdve azt is, hogy milyen dohányzási szokásai vannak, vagy mit eszik. A körletfolyosókon az információs felületekhez hasonló kioszkokat helyeztünk el. Ezeken a kódjuk segítségével tájékozódhatnak a saját ügyeikről a fogvatartottak.
Vannak szakorvosi vizsgálatokra is alkalmas orvosi rendelőik is, illetve olyan távmeghallgatásra alkalmas, kamerával, mikrofonnal felszerelt helyiség, amivel egy bírósági tárgyalás is lebonyolítható anélkül, hogy kiszállítanák a fogvatartottat. Közben a mesterséges intelligenciára épülő kísérleti program zajlik a legújabb hazai büntetés-végrehajtási intézetben.
