Veszélyben vagyunk az új koronavírus miatt? Tiszta vizet öntött a pohárba a szakértő
Mutatjuk, milyen feltételek teljesülése esetén válik veszélyessé. Az új koronavírust is Kínában található denevérekhez kötik.
A kínai Vuhani Virológiai Intézet tudósai a közelmúltban egy denevér által terjesztett másik koronavírus, a HKU5-CoV-2, leegyszerűsítve az új koronavírus felfedezéséről számoltak be, amely képes bejutni a sejtekbe az emberi ACE2-vel, vagyis ugyanazzal a receptorral, amely kritikus szerepet játszott a Covid-19, azaz a koronavírus terjedésében. Rusvai Miklóst - magyar állatorvos, vírusszakértő, állatorvosi virológus, tanszékvezető egyetemi tanárt - kérdeztük az internetet egyre jobban elárasztó hírekkel kapcsolatban.
Mit mond az új koronavírusról Rusvai Miklós?
A denevérekben élő módosított törzs, a HKU5-CoV-2, vagyis az új koronavírus feltűnően hasonlít a pandémiás vírusra. Ráadásul az új vírus még közelebbi rokonságban áll a MERS vírusvariánshoz, vagyis a koronavírus leghalálosabb típusához. Így felmerül a kérdés, hogy ez ránk, emberekre mennyire lehet veszélyes.
Szinte nincs olyan hét, hogy ne jelennének meg új koronavírus variánsok, a mostani SARS-CoV-2-nek is van új verziója, de arról is volt szó, hogy denevérekből kimutattak egy olyan új koronavírust, ami eddig emberben nem volt jelen és ugyanazt a sejtreceptort használja, mint a SARS-CoV-2
- árulta el lapunknak Rusvai Miklós virológus. A szakember elmondta, hogy 2007 óta legalább 30 ilyen vírust fedeztek már fel és abból csak egy okozott világjárványt: a SARS-CoV-2. Abból, hogy egy új ilyen vírust mutatnak ki valamelyik állatfajból, így nem következik egyértelműen, hogy abból emberi vírus lenne. Több feltételnek kell ugyanis teljesülnie ahhoz, hogy járvány alakulhasson ki.
Egyrészt a vírus át kell ugorjon az emberre, másrészt meg kell szereznie az emberről emberre terjedés képességét. Az, hogy laboratóriumi körülmények között, kísérletek során meg lehet vele fertőzni emberi sejteket, az még nem jelenti azt, hogy ebből egy emberi vírus lesz a következő időszakban
– az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt mutatják. A 2000-es évek elején például a világ több pontján lehetett hallani, hogy több mint kéttucatnyi országban okozott több ezer halálesetet a SARS-CoV-1. Abból akkor mégsem lett világjárvány, egyszerűen kihalt a vírus és a mai napig nem lehet tudni, hogy miért.
Sok, a vírus szempontjából »szerencsés«, az emberiség szempontjából »szerencsétlen« körülménynek kell ahhoz teljesülnie, hogy egy új világjárvány alakuljon ki. Több ilyen képességgel rendelkező vírus is volt az elmúlt 20 évben, de végül mind eltűnt a süllyesztőben a SARS-CoV-2 kivételével
– jegyezte meg a virológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az első emberi fertőzött és az első megfertőződés különleges, így abból járványra még nem lehet következtetni.
Ahhoz, hogy egyáltalán felmerüljön a gyanú, ahhoz kell egy lokális járvány, úgy, mint ahogy a vuhani kísérleti intézetben volt 2019-ben. Legalábbis a különféle, szájhagyomány útján terjedő mendemondák szerint, amiről sajnos nincs írásos bizonyíték Így nem lehet tudni, hogy pontosan hányan lettek betegek és hányan haltak meg, mire az első regisztrált esetet a hatóságok tudomására hozták.
Ki kell alakulnia egy helyi járványnak, hogy a hatóságok tudjanak róla és vizsgálni lehessen, következtetni lehessen a terjedés további jellemzőire
– tette hozzá Rusvai Miklós. Jósolni tehát csak akkor lehet egy esetleges járvány kitörésével kapcsolatban, ha elegendő mennyiségű adat van az ezzel foglalkozó szakemberek birtokában.
A szakember hangsúlyozta: az, hogy egy vírus kíséreti körülmények között képes emberi sejteket fertőzni, semmiképpen nem jelenti azt, hogy ebből valóban emberi járvány lesz.
– Ebben a konkrét esetben én nem tartok ettől, mivel ez az új vírus ugyanazt a receptort használja a sejthez való tapadásra, mint a SARS-CoV-2, tehát a tüskefehérjéje nagyon hasonlít a SARS-CoV-2 víruséhoz. Nagy valószínűséggel a bennünk lévő ellenanyagok, amik a vakcinák vagy a fertőzés hatására gyakorlatilag minden emberben megvannak – hiszen valaki vagy olttatta magát vagy átesett a fertőzésen –, tehát az ellenanyagaink biztos, hogy részleges védelmet nyújtanak, ha ez az új vírus - ne adj Isten - emberi vírussá mutálódna - hívta fel a figyelmet Rusvai Miklós virológus, aki szerint egy nem várt helyről érkezhet majd a veszély, mint általában.
– A SARS-CoV-2 is teljesen váratlanul jött, így én ebben az esetben sem várom, hogy olyan irányból jönne a baj, amire számítunk. Olyan ez, mint a jobbféle krimiknél: sosem az a gyilkos, akire számítunk – zárta gondolatait egy hasonlattal Rusvai Miklós.
