Ezért nem az áfacsökkentés a megoldás a magas élelmiszerárakra
A magas élelmiszerek ellen az áfacsökkentést vélik a megoldásnak azok a szakértők, akik rendre az áfakulcsot tartják a magas élelmiszer-infláció legfőbb magyarázatának. Csakhogy...
Az áfacsökkentés gondolata időről időre felmerül a hazai nyilvánosságban, azonban a kormánynak alapos indoka van arra, hogy miért nem ezt a megoldást választotta eddig az élelmiszer-infláció leküzdése érdekében.
Ahogy arról a Bors már beszámolt, március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében vezet be árréskorlátozást a kabinet, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán kedd délelőtt. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat, amelyek január után újabb negatív meglepetést szolgáltattak: a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek éves alapon, ami arra utal, hogy nem szelídül az infláció Magyarországon.
A legfájóbb mégis az élelmiszer-áremelkedés, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jóslatának megfelelően 7,2 százalékra gyorsult. Ezek után valahol nem csoda, ha ismét felvetődik az áfacsökkentés gondolata. Csakhogy jelenleg több alapvető élelmiszer setében már eleve 5 százalékos áfakulcs érvényes, pont azok, amelyek a mostani drágulás a legjobban érint - írja cikkében a Világgazdaság.
Árkorlátozás: ezért nem az áfacsökkentést választotta a kormány
A lap írásában emlékeztet, hogy a ormány ugyanis több lépcsőben csökkentette őket:
- 2017-ben a baromfihús, a tojás és a tej áfája mérséklődött 27 százalékról 5-re,
- 2018-ben a hal és a sertésbelsőségek áfája,
- 2019-ben pedig az ESL és UHT tejek forgalmi adója lett 5 százalékra.
Épp a tojás és a tej volt kitéve a legnagyobb áremelkedéseknek az utóbbi időben. Noha ezért a madárinfluenza-járvány és a nyers tej olasz tőzsdei árának elszállása okozta költségsokk tehető felelőssé, azóta némi korrekció is látszik a piacokon, emiatt pedig kinyílt az árrés bizonyos termékeknél.
A kiskereskedők például januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál. Így aztán csak januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.
Azaz ugyanaz a jelenség játszódik le, mint ami a 2022-es inflációs sokk kezdetekor megfigyelhető volt: hiába van korrekció egy-egy drágulás és költségsokk után, a kereskedők és a beszállítók csak késve reagálnak, sőt, az indokoltnál még jobban emelnek, emiatt a fogyasztói árak a magasabban ragadnak.
A VG ezért felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes lesz figyelni a profitráták alakulását is a közeljövőben, a jegybank több elemzésében is foglalkozott a profithúzta infláció fogalmával. Például 2022 végén, amikor az árak bőven 10 százalék fölött nőttek a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ezek az arányok ráadásul a 2013–2019 közötti alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak voltak.
