A glaukóma ma a második leggyakoribb oka a vakságnak, világszerte milliókat érint. Jó hír, hogy hatalmas innovációval rukkoltak elő a kutatók, amely jelentősen megkönnyíti a betegek életét. A zöldhályog néven is ismert betegség így könnyebben kezelhetővé válhat a jövőben.
A glaukóma általában a szemnyomás emelkedésével jár, amikor a szem elülső részében lévő folyadék nem tud megfelelően elfolyni. A fokozott nyomás károsíthatja a látóideget, ami idővel látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A szemnyomás kezelésére leggyakrabban szemcseppeket alkalmaznak. A kutatók azonban egy új megoldást találtak, amely megkönnyítheti ezt a kezelést.
Az új gyógyszeradagoló rendszer, azaz az implantátum egy elnyújtott hatóanyag-leadású eszköz, amely képes akár három évig adagolni a szükséges gyógyszert a visszafordíthatatlan látásvesztést okozó szembetegség kezeléséhez - írja a Fanny magazin. Ezzel a módszerrel ugyanazt az eredményt lehet elérni, mint a hagyományos szemcseppel, tehát csökkenteni lehet a csarnokvíz termelődését és ezzel a nyomást, viszont nem szükséges naponta csepegtetni a szemekbe. A kutatások még folynak, de az eredmények biztatóak, így remélhetőleg hamarosan már bárki hozzájuthat a gyógyszeradagoló implantátumhoz. Ez azért nagyon fontos, mert sok beteg számára nehézséget jelent a naponta akár többszöri csepegtetés, főleg idősebb korban, amikor a látás már sokat romlott, ízületi fájdalmak is nehezíthetik a helyes csepegtetést és bizony a feledékenység is egyre több gondot okozhat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szemcseppek jelentős mellékhatásokat is produkálhatnak, beleértve a homályos látást, irritációt, szem kivörösödését, ráadásul a gyógyszer egy részét a beteg kipisloghatja, így nem is biztos, hogy a megfelelő mennyiség képes felszívódni.
Nem csupán a gyógyszer adagolására fejlesztettek ki már implantátumot, hanem a csatornavíz elvezetésére is. Az újabb műtétek már nem a szem saját szöveteit használják az elfolyás kialakítására, így ezek a beavatkozások nem csak hatékonyabbak, de a beteg számára lényegesen kevesebb megterheléssel járnak. A műtéti idő rövidebb, a gyógyulás gyorsabb és kevesebb szövődmény várható. Ez a beavatkozás már hazánkban is elérhető. A beültetett eszköz egy 8 és fél milliméter hosszú, hajszálvékony cső, ami egy rövid, helyi érzéstelenítéssel juttatható a kötőhártya alá. Az apró eszköz szabad szemmel nem is látható. A cső folyamatosan biztosítja a csarnokvíz elvezetését, így a páciens szemnyomása további kezelés nélkül normál tartományban maradhat. Ez jelentősen javítja az életminőséget, hiszen ideális esetben nem szükséges a mindennapi többszöri szemcsepphasználat.
A zöldhályog 65 év fölött minden tizedik embert érint, de már fiatalabb korban is előfordulhat. Világszerte több, mint 70 millió ember szenved ebben a betegségben, és közel 10 százalékuknál kétoldali vakság alakul ki. A korai diagnosztizálás kulcsfontosságú a kezelésben és a látásvesztés megelőzésében. Az olyan fejlesztések, mint az optikai koherencia tomográfia (OCT) vagy a vizuális terepi tesztelés jelentősen javították a glaukóma kimutatásának pontosságát és megbízhatóságát. Nehezíti azonban a betegség felismerését, hogy a tünetei – mint a szempirosodás, homályos látás, szemszárazság, fejfájás – általában nem elég nyilvánvalóak, hosszú időn keresztül, lassan és fokozatosan alakulnak ki. A páciensek általában csak akkor veszik észre, hogy valami nincs rendben, amikor a látásuk már drasztikusan romlani kezd. Ritkán, de kialakulhat a glaukómás roham – kőkemény szem –, amely a hirtelen megemelkedett szemnyomást jelenti. Ez orvosi szempontból sürgősségi állapot, mert a beteg erős fej- és szemfájdalma mellett nagyfokú látásromlással jár. A szemnyomás csökkentésével lassítható vagy akár megállítható a károsodás, így a látás a továbbiakban egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan romlik. Különösen akkor, ha a korai stádiumban fény derül a betegségre és mielőbb elkezdődik a kezelés.
A zöldhályog általában 40 éves kor fölött alakul ki, és gyakorlatilag bárkit érinthet. Vannak azonban bizonyos kockázati tényezők, amelyek jelentősen megnövelik a kialakulásának esélyét. Ilyen például, ha a családban már előfordult glaukómás betegség, szintén rizikófaktor az inzulinrezisztencia, cukorbetegség, magasvérnyomás, szív és érrendszeri betegség, migrén, rövidlátás, távollátás, kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek szedése. Ha a glaukóma nem tulajdonítható más kiváltó oknak, elsődlegesnek minősül. Amennyiben másik szemrendellenesség, szemsérülés vagy más betegség következménye, akkor másodlagosnak nevezik.
A tudomány mai állása szerint az elsődleges zöldhályogot nem lehet megelőzni, viszont a következményét, vagyis a látóideg-károsodást és a látásveszteséget igen. Ebben elengedhetetlenül fontos szerepe van a korai diagnózisnak, ezért fontos 40 éves kor felett 5 évente, 60 éves kor felett 2 évente részt venni szemészeti szűrővizsgálaton. Különösen akkor, ha a családban már korábban előfordult glaukómás betegség, ezen kívül cukorbetegeknek, magas vérnyomásban, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek. A másodlagos zöldhályog gyakran megelőzhető, ha az alap szemészeti betegséget, amely glaukómát okozhat, azonnal elkezdik kezelni. A szem sérülését is tanácsos elkerülni, mert némely esetben annak is lehet szövődménye a másodlagos glaukoma.
Egy gén okozhat zöldhályogot?
A glaukómát gyakran az idősebb korosztály betegségének tekintik, azonban számos öröklött formája is van, amelyek akár kisgyermekeket is érintenek. Az elsődleges veleszületett glaukóma (PCG) a leggyakoribb gyermekkori zöldhályog, amely születéstől 3 éves korig érinti a gyermekeket, és a vakság fő oka. Megállapították, hogy ezt a CYP1B1 gén mutációi okozzák. A genetikai kutatásoknak nagyon fontos szerepük van, hiszen már eddig is számos olyan gént azonosítottak, amelyek a glaukóma kialakulásának fokozott kockázatával járnak. Ilyen például a MYOC és OPTN gének mutációi. A folyamatban lévő kutatások célja több genetikai marker feltárása, ami korai felismeréshez és személyre szabott kezelési tervekhez vezethet.