Fontos határidő közeleg az EPR-es gyártók számára

Hamarosan újabb változás történik a hulladékgazdálkodási rendszerben egy már 2023. óta élő kötelezettséggel kapcsolatban. 2025. április 1-jétől a körforgásos termékek gyártói, vagyis azon társaságok, amelyekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), már a bírságot kockáztatják, ha nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatás az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR) történik.  

A korrekt adatközlés a pontos teherviselés feltétele  

 A gyártók által szolgáltatott adatok tartalmazzák az érintett körforgásos termékeket és az azokból forgalomba hozott mennyiséget. Nemcsak az adatszolgáltatás elmulasztásáért járhat bírság, hanem a késedelmes, vagy pontatlan adatszolgáltatásért is. 

Az EPR rendszer lényege az, hogy a gyártók pénzügyi felelősséget vállaljanak az általuk piacra helyezett termékekért azok hulladékká válása után is. A költség viselése az EPR-díj megfizetésén keresztül történik. Ha tehát valamely gyártó nem jelenti be, hogy mely körforgásos termékből mennyit bocsátott ki, vagy azokról pontatlan adatot közöl, akkor nem viseli a terméke hulladékkezelési költségét, illetve abból kisebb részt vállal.

 A gyártó az általuk forgalomba hozott körforgásos termékek tömegének és az adott termékáramhoz tartozó fajlagos díjnak a szorzatával megállapított összegről szóló EPR számlát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a koncessziós társaságnak. 

Mi az EPR, és mely gyártóknak kell fizetniük? 

 A hulladék mennyiségének csökkentésére és az újrahasznosítás ösztönzésére az Európai Unió célként tűzte ki, hogy 2035-re – illetve az 5 éves halasztási lehetőséggel élve - 2040-re a települési szilárd hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, míg a lerakás arányát 10 százalék alá kell csökkenteni. Magyarországon jelenleg az újrafeldolgozási arány 32 százalék, a lerakott hulladék pedig meghaladja az 50 százalékot. 

Többek között ezen uniós célok elérésének érdekében vezették be 2023. július 1-jétől az EPR-rendszert. 

 A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartozó termékkörök    

 • a csomagolások,  

• az egyes egyszer használatos műanyag termékek,  

• az elektromos és elektronikus berendezések,  

• az elemek és az akkumulátorok,  

• a gépjárművek,  

• a gumiabroncsok,  

• a reklámhordozó és irodai papírok,  

• a sütőolaj és -zsír,  

• a textiltermékek,  

• és a fából készült bútorok.  

 Tudnivalók az újdonságokról  

 Eddig az évig tehát nem rögzítette a hulladékgazdálkodási bírságrendeletet, hogy mekkora büntetési összegek szabhatók ki az EPR-rendszerben a gyártói kötelezettségek elmulasztásakor, ám 2025. április 1-jétől már bírságolhat az országos hulladékgazdálkodási hatóság. Az is ismert, hogy hogyan.  

  • Ha a gyártó nem közli a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségét, a hatóság a bírságot a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.  

• Ha a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél kisebb díjat fizet, a bírságot a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján úgy határozzák meg, hogy a különbséget megszorozzák az adott termékáramra vonatkozó egységnyi díjtétel felével.  

 Nem úszható meg a hibázás a bírság befizetésével  

 A hatósági vizsgálat során adategyeztetésekre, helyszíni ellenőrzésekre, szükség esetén dokumentációk, bizonylatok bekérésére kerülhet sor.  Amennyiben indokolt, a bírság kiszabása az ellenőrzést követően történik. Ezután a gyártók kötelesek közölni az adott negyedévre vonatkozó tényleges, hiánytalan adatokat is.   

 Fontos hangsúlyozni, hogy a szigorúbb ellenőrzési rendszer bevezetésének az a célja, hogy a gyártók pontosan és határidőben szolgáltassanak adatokat a hulladékgazdálkodás átláthatósága és hatékonysága érdekében. A szankciók a fegyelmezettebb nyilvántartásvezetést és a pontosabb adatszolgáltatást ösztönözik – hosszú távon pedig segítik a hulladékgazdálkodási rendszer transzparenciáját.

A cikk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. támogatásával készült.