A szakértők szerint ősi energiatermelő rendszerként is működhettek a Piramisok.
Új radaros képalkotási kutatások arra utalnak, hogy a gízai piramisok alatt egy kiterjedt, eddig ismeretlen földalatti komplexum húzódik meg 2000 méter mélyen, amely két kilométer hosszan terjed ki. A kutatást Corrado Malanga és Filippo Biondi végezte a Khafré-piramis alatt, a Synthetic Aperture Radar (SAR) tomográfiás vizsgálata segítségével.
Az eredmények egy sokszintes, geometriai folyosókkal összekapcsolt szerkezetet mutattak ki, amely öt nagyobb egységből áll. A rendszer nyolc függőleges hengeres aknát tartalmaz, amelyeket spirális ösvények vesznek körül, és amelyek 648 méter mélyre vezetnek a föld alá. Ezek az aknák végül két hatalmas, egyenként 80 méter oldalhosszúságú kocka alakú kamrába torkollnak - írja a Daily Star.
A felfedezés új megvilágításba helyezi a piramisok eredeti rendeltetését. Régóta elterjedt az az elmélet, hogy ezek az óriási építmények nem csupán sírhelyek voltak, hanem energetikai célokat is szolgálhattak. Korábban már megfigyelték, hogy a piramisok bizonyos részei, például a Király és a Királynő kamrája, elektromágneses energiát képesek gyűjteni.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a gízai piramisok felépítése nem véletlen, hanem egy tudatosan megtervezett energetikai rendszer része lehetett. Christopher Dunn, egy nyugalmazott repülőgépipari mérnök, évtizedeket töltött a piramisok számítógépes elemzésével. Feltételezése szerint az egyiptomiak kifinomult eszközökkel és fejlett építési technikákkal rendelkeztek, amelyeknek nyomait azonban a mai napig nem sikerült fellelni.
Dunn elmélete szerint a piramisokat olyan módon építették, hogy azokban vegyi folyamatok segítségével hidrogént állítottak elő. A hidrogén felszabadulásával energia keletkezhetett, amelyet a piramis szerkezete valamilyen módon összegyűjtött és tárolt. Szerinte a piramisok nem csupán vallási vagy uralkodói célokat szolgáltak, hanem egyfajta ősi energiatermelő rendszerként is működhettek.