Ezért volt Petőfi Zoltán a szabadságharc "szerelemgyermeke"

Március 15 nem csak a forradalom kirobbanásának a napja. A  forradalom szenvedélyes hangulata nem csak a történelem lapjain hagyott nyomott, hanem a forradalmár költő személyes életében is.

"Szabadság, szerelem-e kettő kell nekem" -ez a mondat sokkal többet jelent, mint azt elsőre gondolnánk.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme a forradalom kirobbanásának napján új lendületet kapott. Petőfi Zoltán napra pontosan a forradalom kitörése után 9 hónappal, 1848. december 15.-én született meg.

A két szabadságharcos gyereke a forradalom örök emléke lett. A szabadság és a szerelem így fonódott össze Petőfi versében és a történelemben is.

Március 15 előtt ismerték egymást

A szenvedélyes szerelem története 1846 nyarán kezdődött, Erdődön találkozott először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A költő azonnal beleszeretett a fiatal, művelt lányba, aki kezdetben habozott, de végül a családja ellenállása ellenére is 1847. szeptember 8-án titokban hozzáment feleségül.

 Mézesheteiket a koltói Teleki-kastélyban töltötték, ahol Petőfi megírta a legendás Szeptember végént. Házasságuk boldog volt, de nem tartott sokáig. A  szabadságharc során Petőfi Bem seregéhez csatlakozott, és 1849. július 31-én eltűnt a fehéregyházi csatában. Júlia kétségbeesetten kereste férjét, majd 1850-ben újraházasodott Horváth Árpád történésszel. Ezért sokan elfordultak tőle, de élete végéig ápolta Petőfi emlékét. Szendrey Júlia 1868-ban, 39 évesen hunyt el tuberkulózisban, de szerelmük örökre megmaradt a költő verseiben és a magyar irodalom egyik legnagyobb románcaként.