Mit etetnének meg velünk? Ukrán áru áraszthatja el a piacot
Búza, kukorica, csirke, tojás után ki tudja, mi jöhet még.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már év elején arra figyelmeztetett, hogy az ukrán EU-csatlakozás elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól, és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét. Az Európai Uniótól azt várja a NAK, hogy a csatlakozási tárgyalások során nagy hangsúllyal vegye figyelembe az ukrán mezőgazdasági termelés jövőbeli alakulását, s annak az egész unió agrártermelésére gyakorolt hatását.
Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, ebből 32,5 millió hektár szántóföld. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében. Az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de elmondható, hogy Ukrajna csatlakozása komoly hatással lenne az európai uniós közös agrárpolitikára is, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult terület 41 millió hektárral bővülne.
Az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja magas, ami gyors beruházási kapacitást biztosít számukra. Ennek köszönhetően Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá. Jó példa erre a cukortermelés alakulása: Ukrajna a 2021-es 220 ezer hektárról 2024-re több mint 300 ezer hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át - hívták fel a figyelmet. Hozzátették,
ha a piaci helyzet megkívánja, mindez a paradicsom, a burgonya, vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is megismétlődhet. Könnyen lehet, hogy a búza, a kukorica, vagy a csirkehús és a tojás után újabb termékkörökben árasztja el ukrán áru a piacot.
