Bemutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből! Tényleg az EU-ban van a helyük?
Annak ellenére, hogy Ukrajna ott van a világ legkorruptabb országainak toplistáján, a nyugati sajtó újabban a szabadság és a demokrácia bástyájaként mutatják be országot. Ezzel szemben a valóság az, hogy Ukrajnát továbbra is rendszerszintű korrupció hálózza be, és a háború csak tovább rontott az egyébként is katasztrofális helyzeten.
Ukrajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány, de ezeknek a híre csak nagyon kis százalékban ér el az európai olvasókhoz. A nyugati sajtó érthető okokból szereti elhallgatni ezeket az eseteket, de a probléma mérete ettől még nem lesz kisebb.
A korrupció Ukrajnában nem korlátozódik elszigetelt esetekre, hanem áthatja az államigazgatást, a politikát, a bíróságokat, a hadsereget és az üzleti szférát is. Mértékét talán az Európai Számvevőszék egy friss jelentése fejezi ki leginkább, mely szerint Ukrajna évente GDP-je 10-20%-át veszíti el korrupció miatt, ami több tízmilliárd eurós nagyságrend.
Mutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből, melyek kimagasló hatást gyakoroltak az ország politikai és gazdasági életére:
1. Andrij Hmirin-féle 240 millió dolláros sikkasztás (2024)
2024-ben robbant ki az ügy, amely során több mint 10 milliárd hrivnyát (kb. 240 millió dollárt) sikkasztottak el az ukrán költségvetésből. A botrányt Andrij Hmirin szervezte, aki állami intézményekben helyezett el saját embereket, hogy azok közbeszerzéseket manipuláljanak. Ez volt az eddigi legnagyobb ismert korrupciós ügy Ukrajnában, amely a háborús időszakban tovább rontotta az ország nemzetközi megítélését.
2. Oleh Druz letartóztatása – Illegális meggazdagodás (2024)
2024-ben Oleh Druzt, a hadsereg főpszichiáterét letartóztatták, miután több mint 1 millió dollárnyi illegális jövedelemre bukkantak nála. Az ügy a védelmi szektor korrupcióját tárta fel. A botrány rávilágított a katonai beszerzések és a hadsereg vezetésének visszaéléseire.
3. Legfelsőbb Bíróság korrupciós botránya (2023)
2023 májusában Vszevolod Knyazevet, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2,7-3 millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben 18 bíró ellen indult házkutatás, miközben egy rendszerszintű korrupciós hálózatot lepleztek le.
4. Védelmi Minisztérium élelmiszer-túlárazási botránya (2023)
2023 januárjában kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium a piaci áraknál 50-266%-kal magasabb áron vásárolt élelmiszert a hadseregnek. Az ügyben Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes és Bohdan Hmelnickij beszerzési igazgató is lemondott. Az botrány lemondási hullámot indított el, és megkérdőjelezte a háborús segélyek felhasználásának átláthatóságát.
5. Hennagyij Truhanov odesszai polgármester letartóztatása (2023)
2023 májusában Hennagyij Truhanovot, Odessza polgármesterét korrupcióval vádolták meg a Krajan daruépítő üzem megvásárlása kapcsán, amellyel a városi tanácsot vezette félre. Az ügy a helyi szintű korrupció mélységét mutatta be, és további nyomást helyezett az ukrán vezetésre.
6. Vaszil Lozinszkij kenőpénzügye (2023)
2023 januárjában Vaszil Lozinszkijt, az infrastrukturális tárca helyettesét 400 ezer dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg generátorok importja során. Az ügy miatt több magas rangú tisztviselő távozott, és Zelenszkij kormányzati átalakítást ígért.
7. Katonai toborzási korrupció (2023)
2023 augusztusában Zelenszkij menesztette az összes sorozásért felelős regionális tisztviselőt, miután 112 büntetőeljárás indult kenőpénzek elfogadása miatt. Az ügyben 33 embert vádoltak meg.
8. Olekszij Reznyikov menesztése – Védelmi beszerzések (2022-2023)
Olekszij Reznyikov volt védelmi minisztert 2023-ban menesztették, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott élelmiszert és katonai ruházatot vásárolt. Az ügy 2022-ben kezdődött, de 2023-ban eszkalálódott.
9. Oligarchák offshore-botránya (2021-2022)
Az Európai Számvevőszék és oknyomozó újságírók 2021-2022-ben feltárták, hogy ukrán oligarchák évente legalább 1 milliárd eurót csatornáztak ki offshore cégeken keresztül, az állam foglyul ejtésével súlyosbítva a korrupciót.
A felsorolt esetek jól mutatják, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció.
Noha a nyilvánosság előtt gyakran tagadják, az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.
„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”
- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.
