Nem a földönkívüliek nyomában járt, mégis olyasmit látott, amit soha nem felejt el.
A kilencvenes évek közepén egy antropológus szokatlan küldetésre vállalkozott: gyalog indult el a hírhedt amerikai légibázis, az 51-es körzet irányába. A körülbelül 160 kilométeres utat hét nap alatt tette meg, éjjelente haladva, hogy elkerülje a katonai járőröket. Bár nem a földönkívüliek nyomában járt, az út során mégis olyasmit látott, amit élete végéig nem felejtett el.
Eredetileg az 1849-es kalandorok útját akarta követni, akik a kaliforniai aranymezőket keresték. A vándorok hátrahagyott naplóbejegyzései alapján rekonstruálható volt az útvonaluk, és ezek egy része épp az 51-es körzet területén haladt át. A kutatót támogatta a Nemzeti Park Szolgálat is, mégis figyelmeztették: az amerikai légierő szigorúan tiltja a belépést a területre - írja a Ladbible.
A férfi mégis belépett. Egy éjszaka a Papoose-tó közelében olyan jelenséget látott, amelyet később úgy írt le, hogy az „örökre vele marad”. Azt mondta, először csak egy száraz tómedret látott, de sötétedés után megjelentek a biztonsági fények, majd egy ajtó nyílt meg a levegőben, amelyből kék fény áradt. Két percig tartott a jelenés, aztán minden eltűnt.
A vibráció, amit érzett, leginkább földrengéshez hasonlított. Úgy vélte, valamit a föld alatt tesztelhettek, vagy talán a Groom Lake irányából érkeztek a rezgések.
Ha elkapnak, valószínűleg úgy gyulladtam volna ki, mint egy római gyertya
– jegyezte meg később egy interjúban.
Bár az 51-es körzet ma is titkok övezte katonai terület, sokan állítják, hogy ott földönkívüli technológiákat is tanulmányoznak. A kutató ugyan aranyásók nyomát kereste, végül egy titokzatos és megmagyarázhatatlan élménnyel tért vissza.