Megüresedett Szent Péter trónja. Meghalt Ferenc pápa, ezért a Vatikánban, illetve az egész katolikus egyházban átmeneti állapot lép életbe az új egyházfő megválasztásáig.
Mihamarabb össze kell hívni a konklávét, miután meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyház feje nem csupán vallási vezető, hanem Vatikán államfője is.
Érszegi Márk Aurél, Vatikán-szakértő a Borsnak elmondta: a római pápa halálával beáll a széküresedés, a vacantia sedis.
A pápa Péter apostol utóda, Róma püspöke, vagyis egy hivatal betöltője. Amikor meghal, ezt a hivatalt nem tölti be senki. Egy különleges jogrend lép életbe, ami főleg az egyház központi kormányzására vonatkozik. Hogy ilyenkor a Vatikánban kinek mit kell tennie, azt részletesen szabályozták. Ennek az a célja, hogy az új pápát mihamarabb megválaszthassák
– magyarázta Érszegi.
- Az első lépés, hogy az elhunytnak megadják a végtisztességet, mégpedig tanújelét adva a feltámadásba vetett hitnek – mondta a szakértő.
Az egyház évszázadokon keresztül őrizte azt a szokást, hogy a pápa halálának beálltát a pápai állam második legmagasabb rangú embere, a camerlengo állapítja meg, nem is akárhogyan! A pápa homlokát egy ezüstkalapáccsal háromszor megérintette, miközben az egyházfőt a keresztnevén szólítgatta. Ha erre nem reagált, a camerlengo bejelentette a halál tényét. Ezt az eljárást az utóbbi alkalmakkor már nem gyakorolták, hiszen a jogszabályok már nem írják elő. A halál tényét praktikusan orvosok mondják ki, majd rögtön elkezdenek imádkozni az egyházfő lelki üdvéért, és odahívják a bíborosi kollégium dékánját (ő vezeti a bíborosok testületét), a camerlengo bíborost (széküresedéskor ő felel a praktikus teendőkért), valamint a pápai szertartásmestert (ő szervezi a pápa temetési szertartását).
A pápa halála után azonnal megsemmisítik az egyházfő halászgyűrűjét. Ez nem csupán egy ékszer, hanem a pápa pecsétgyűrűje is, vagyis Róma püspöke ezzel hitelesíti az általa kiadott dokumentumokat. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a hivatali gyűrűvel senki se élhessen vissza. A neve onnan ered, hogy Jézus, Péter apostolt az emberek halászává tette.
Széküresedés esetén az ideiglenes állami hatalmat a bíborosi kollégium látja el, hiszen a Vatikán uralkodó nélkül marad. Léteznek olyan feladatok, melyeket csakis a pápa láthat el, többek között csakis ő dönthet a nagyobb jelentőségű ügyekben. Ilyen például az új püspökök kinevezése
- mondta Érszegi.
Meghalt Ferenc pápa, de az élet nem áll meg
Persze olyan ügyek is vannak, melyeket pápa nélkül is intézni kell. Ilyenek a szentszéki bíróságokon zajló perek. A házassági semmisségi perek kérdésében a Rota Romana Törvényszék hoz döntéseket, és ezeket a pápának nem kell külön jóváhagynia.
A vacantia sedis időszaka manapság nem túl hosszú. A pápa halálakor minden bíborost Rómába hívnak (ez a bíborosi kollégium dékánjának feladata), ám a Sixtus-kápolnában tartandó konklávén, vagyis a pápaválasztáson csak a 80 éven alattiak vehetnek részt. A testületet egy hónapon belül kell összehívni.
A konklávén részt vevők régen csupán az első napokban kaptak rendesen ételt, majd csökkentették a fejadagjukat, aztán, ha továbbra sem tudták az új pápát megválasztani, csak kenyeret és vizet vehettek magukhoz. Ezzel próbálták a bíborosokat mielőbbi döntésre bírni. Ez manapság már nincs így, de az továbbra is szabályozott, hogy naponta hány szavazási fordulót kell tartani. Az első körökben a pápa megválasztásához kétharmados támogatás szükséges, aztán már csak a két legtöbb szavazatot nyerő személyre lehet voksolni.
Minden szavazás után hagyományos módon jelzik az eredményt. Ha nincs új pápa, a szavazócédulák mellett nedves szalmát tesznek a kápolna kályhájába, hogy a felszálló füst fekete legyen. Ha sikerül az egyházfőt megválasztani, azt fehér füsttel jelezték. Ezt a szokást még őrzik, persze a füst színezését megfelelő vegyi anyagokkal is segítik.
A megválasztott pápát igyekeznek mihamarabb a Szent Péter téren összegyűlt népnek bemutatni. Mielőtt kiáll az erkélyre, három, előre kikészített fehér reverenda közül kiválasztja a méretének megfelelőt. Hagyományosan kikészítik a piros körgallért, a mozettát is, ám például Ferenc pápa úgy döntött, hogy azt nem veszi fel.
Érdekesség, hogy a jogszabály egyáltalán nem kötelezi a bíborosokat arra, hogy a pápát maguk közül válasszák ki. Elvileg adott a lehetőség, hogy Róma új püspökének egy jámbor laikust válasszanak meg. Ha ez történik, igyekeznek mihamarabb a bíborosok elé állítani, akik nyomban lektorrá, majd akolitussá avatják, ezt követően pedig diakónussá, pappá és püspökké szentelik. Az utóbbi évszázadokban persze erre nem volt példa.
