<p>A videojáték-függőség nem sokban különbözik az alkoholizmustól, és most már hivatalosan is a mentális zavarok, gyógyítandó betegségek közé sorolja az Egészségügyi Világszervezet.</p>
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) utoljára 1992-ben frissítette azt a listát, amelyben a betegségeket osztályozzák. Az új javaslat szerint a listán már szerepelni fog a videojáték-függőség is. Ez egy olyan tartós, vagy visszatérő viselkedés, amiben a játék előbbre való a hétköznapi dolgoknál. Rosszabb esetben kiszorulnak a család és a barátok is, a függő egyedül marad, csak a játék teszi ki az élete nagy részét.
Fókuszban a fiatal korosztály
A tünetek nem sokban különböznek más függőségtől és sokszor társulnak, például a túlzott alkoholfogyasztással vagy szerencsejátékkal. Ez leginkább a fiatalokat, a 14–20 éves korosztályt érinti. De az sem kizárt, hogy később válik valaki függővé, felnőttkorban.
– A serdülők és a fiatal felnőttek azok, akiket a probléma leginkább érinthet. Bár klinikai vizsgálatok nincsenek, a kérdőíves felmérések alapján néhány százalék lehet az, akiknek érdemes lenne szakemberhez fordulni, segítséget kérni. A WHO döntésének egyik hatása lehet, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy komolyabban kell kezelni a játéktól való függést – mondta a Borsnak dr. Demetrovics Zsolt addiktológus-professzor, az ELTE Pszichológiai Intézetének igazgatója.
A mérték a fontos
A szakemberek szerint keretek közé kell szorítani a játékot, a számítógépezést, de a tévézést is. Ha azt veszi észre a szülő, hogy a tinédzser gyereke már semmit sem csinál, csak a szobájában ül a gép előtt, nem eszik, nem alszik, és a barátairól sem hall egy szót sem, akkor érdemes pszichológushoz fordulni.
– A játékfüggőnek már nem is jelent igazi élményt a játék, hanem inkább feszültséget generál. Emiatt változik meg a viselkedése is, ezt kell visszafordítani. Ezt lehet a klasszikus módszerekkel, mint az anonim játékfüggők klubja, vagy speciális programmal. Jelenleg erre a Nyírő Gyula kórházban van lehetőség, amivel újra felépítik a függő életét, és napirenddel szabályozzák a játékkal töltött időt – mondta lapunknak Hazag Anikó, pszichológus.
Állami korlátozás
Számos ország próbál valamit kezdeni a játékszenvedéllyel. Dél-Koreában a törvény tiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában pedig az internetszolgáltató korlátozza a játékokkal eltölthető időt.
Modern függőségek
Internet: A közösségi oldalakon az állandó jelenlét okozhat függőséget. Ma már ott tartunk, hogy vannak, akik nyaraláskor sem tudnak kikapcsolódni.
Munka: Az igazi munkamániások a folyton túlórázókból kerülnek ki legkönnyebben. Előbb csak néhány óra, majd jönnek a hétvégi pluszórák, végül szinte a munkahelyén él a dolgozó.
Vásárlás: A szükségletből könnyen válik mániákus vásárlóvá az ember úgy, hogy már felesleges dolgokat is muszáj megvennie. Ha pedig odáig is eljut, hogy nem telik el úgy nap, hogy vegyen valamit, a probléma komollyá is válhat.
