Egyre több helyen bukkan fel, sőt van, ahol már visszajáró vendég Miskolcon az a körülbelül 100 kilós barna medve, amelyet szerdán láttak először a borsodi városban. Az állat már a síneken is sétálgatott, hétfőn pedig jelezték, hogy egyre több gyümölcsösben és telken bukkant fel, egy birsalmát szedegető gazda pedig éppenhogy csak be tudott ugrani előle a kocsijába. Vasárnap éjjel a Lyukóvölgyben találkoztak vele helyi fiatalok, akik egészen elképesztő és felelőtlen dolgot műveltek: egy kocsival, hangosan ordítozva kergették az állatot.
A szakemberek szerint ez az egyik legnagyobb hiba, amit csak elkövethetünk, hiszen ezzel felhergelhetjük az állatot.
– Ha kocsiból pillantjuk meg, semmiképp ne szálljunk ki az autóból, ne kezdjük el kergetni vagy szelfizni vele – szögezte le Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának zoológiai szakreferense. – Az embert a barna medve nem tekinti zsákmánynak, ha teheti, inkább elkerüli. Nem vadászik ránk, nem jön utánunk, csak akkor, ha veszélyeztetve érzi magát, vagy a bocsait védi. Most is azért jött át hazánkba Szlovákiából, mert a télre felkészülve igyekszik minél több táplálékot magához venni, és vonzza őket az áfonya, a málna és a gomba, ezenkívül a nem megfelelően kezelt szemétlerakók és a rosszul kihelyezett szemét is – sorolta Bakó. Hozzátette: nem tervezik az altatólövedékes befogását.
– A határon átjött medvék ideig-óráig maradnak nálunk, aztán hazamennek. Altatólövedéket csak a legvégső esetben használunk, ugyanis nagyon nehéz kimérni a megfelelő altatóanyag-adagot, és legalább 20 méteres közelségbe kellene menni a medvéhez ahhoz, hogy a vastag bundán keresztül hasson az anyag. A szernek is 20 perc kell, míg hatni kezd, a medve pedig ezalatt menekülésbe fogna, és akár 70–80 kilométeres sebességgel is rohanhat, a szer pedig csak 25 percre altatja el az állatot, ezalatt kellene őt megtalálni és medvebiztos ketrecbe helyezni – magyarázta a szakember.
Csapjunk zajt, ha erdőben járunk, ha meghallja a medve, igyekszik minket elkerülni.
Ha mégis szembetalálkozunk vele, ne kergessük, tudassuk vele, hogy emberek vagyunk, azaz dúdoljunk, beszéljünk hozzá halkan, miközben lassan, nem a szemébe nézve hátrálunk.
Ha van nálunk étel, adjuk oda neki.
Ha biciklizünk, ne próbáljunk eltekerni, szálljunk le a kerékpárról, és lassan, az állathoz halkan beszélve toljuk el a biciklit.
Ne engedjünk szabadon erdőkben a kutyát, az ugyanis követi a medve szagát, és odavonzhatja az állatot.
Ha az anyamedve és a bocsok közé kerülünk, lépjünk ki a körből, és engedjük oda az anyát a kölykökhöz.