Már hónapok óta fenyegette volt párját a dunakeszi családirtó, B. Zoltán. A férfi többször is elmondta barátainak, hogy nemcsak volt párját, de a gyermekét is megöli, amihez fegyvert is beszerzett a tragédia előtt. Melinda ezért is menekült saját otthonából édesanyjához.
Bár sokan váratlan tragédiának tartják, igenis volt előjele a vasárnap éjjeli dunakeszi családirtásnak. A Bors megtudta, hogy
a gyilkos férj, Zoltán már jó ideje mondogatta, hogy vagy magával, vagy feleségével végezni fog, sőt, barátainak arra is tett említést, hogy a gyermekét, a 7 éves Maxilient is megöli.
A vasárnapi tragédia előtt nem sokkal szerezte be a gyilkos fegyvert. Melinda érezte, hogy komoly veszélyben vannak: pont a borzalmas vérengzés előtti héten fordult ügyvédhez, hogy félelmében távoltartási végzést kérjen volt párja ellen.
Félelmében édesanyjához menekült
– Melinda rettegett Zoltántól. Nem csoda, mivel folyamatosan zaklatta és fenyegette őt. Azt mondogatta, hogy szerelmes, de ez nem szerelem volt, hanem elborult birtoklási vágy – mondta a Borsnak az asszony egyik ismerőse. Melinda már olyannyira tartott exétől, hogy saját, gyönyörűen felújított háza helyett kisfiával együtt négy hónapja anyukájához menekült. Nagyobb biztonságban érezte ott magát. Az a férfi azonban továbbra sem hagyta abba a fenyegetőzést, így Linda a tragédia előtti héten ügyvédhez fordult, hogy távoltartási végzést intézzen Zoltán ellen
– szögezte le az ismerős, aki elmondta, hogy Melindát sokan csak Lindának becézték. Úgy tudjuk, Melinda ezen a héten ment volna vissza, hogy az ügyvéddel mindent letisztázzon, és a rendőrségre is beadhassák a kérelmet.
Baráti társaságába vitte fiát a gyilkosság előtt
A tragédiának Zoltán közeli ismerősei szerint is voltak előjelei, ám azokat akkor nem vették elég komolyan.
Mondogatta, hogy meg fogja ölni magát vagy a volt feleségét, de hogy is hihettük el, hogy ezt megteszi, amikor a személyiségétől idegen volt az erőszak
– ingatta a fejét a barát. – Mindenkivel kedves volt és udvarias. Mindenki le van döbbenve, én dolgozni sem tudok. Számtalan esetről lehet hallani, amikor valaki öngyilkos lesz bánatában, de hogy valaki megölje a saját gyermekét, arra nincs bocsánat! – mondta a neve elhallgatását kérő barát.
– Zoli a tenyerén hordta azt a gyereket, mindenhova magával vitte. Nagyon, szinte a rajongásig szerették egymást. Most nem tudom eldönteni, hogy sajnáljam Zolit, vagy inkább haragudjak rá, de úgy érzem, inkább neheztelek – tette hozzá a közeli ismerős, aki a Borsnak azt is elmondta, hogy Zoltán tehetséges üzletember volt. Korábban horgásztanyát üzemeltetett Szigetszentmiklóson, de ezen kívül mindenfelé üzletelt, többek között Olaszországban is. Jól szituált családból származott, az édesanyja pedagógus volt.
– Szombaton találkoztunk utoljára Zolival és Maxival. Akkor látszólag nem volt semmi bajuk. Vidáman nevetgéltek. Éppen arról beszéltünk, hogy még a hideg beállta előtt elmegyünk együtt hajózni – fejezte be informátorunk.
Türelmesen tanítgatta horgászni Maxit
A baráti társaságban csak „Horinak” becézett horgásztanya épületének homlokzatán fekete zászló lobog. A törzsvendégek közül mindenki jól ismerte apát és fiát.
– Ezt nem tudjuk felfogni! Zoltán a társaság meghatározó figurája volt. Jól gondoskodott Maxiról, és türelmesen tanítgatta őt horgászni. A kisfiút is mindannyian szerettük. Most gyászolunk. A barátunk tettére nincs magyarázat, de mi tudjuk, bármit is követett el élete utolsó perceiben, sokkal jobb ember volt annál, amilyennek most őt az egész ország teljes joggal tartja – árulta el egy másik ismerős.
Hegyekben állnak a mécsesek a háznál
Mint arról a Bors is írt, az 54 éves B. Zoltán vasárnap este csapott le Dunakeszin élő volt élettársára, O. Melindára, annak anyjára, Évikére és saját kisfiára, a mindössze hét éves Maxikára:
először Melindát lőtte fejbe, majd volt anyósát, végül pedig a puskaropogásra kirohanó kisfiút is. A férfi ezután bement a házba, és saját magával is végzett.
A fél ország döbbenten állt a történtek előtt, a tragédia helyszínén még a gyilkosságot követő második napon is hegyekben álltak a gyertyák, a mécsesek, a virágcsokrok és a gyerekjátékok. Szinte minden arra járó megállt egy percre, hogy néma borzalommal megszemlélje a házat.
– Szörnyű belegondolni abba, ami itt történt, sosem fogok tudni elmenni anélkül a ház előtt, hogy eszembe ne jutna – mondta elcsukló hangon egy fiatal nő.
