Pontosan egy éve indult útjának a koronavírus-járvány Kínából.
Kína 2020. január 5-én jelentette be hivatalosan, hogy az először Vuhan városában terjedő vírus nem a SARS újbóli megjelenése, így ekkor már tudni lehetett, hogy egy új veszély jelent meg. Két nappal később ez be is bizonyosodott, ekkor jelentette be a WHO, hogy a koronavírus egy új törzsét találták meg, amelyet 2019-nCOV (továbbiakban: koronavírus) névre kereszteltek. Néhány nappal később, január 11-én Kína közölte, hogy egy 61 éves férfi meghalt a fertőzés következtében. Ez volt az első hivatalos haláleset, amely a koronavírushoz köthető.
A VÍRUS HAMAROSAN ELHAGYTA KÍNA HATÁRAIT,
január 13-án megjelent Thaiföldön, ahova egy Vuhanból érkező nő hurcolta be, majd néhány nappal később Franciaország, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Vietnám, Tajvan, Szingapúr és Ausztrália is beszámolt az első fertőzöttekről. Kínában január 20. után drasztikusan emelkedett az új azonosított megbetegedések száma, ezért 23-án teljes karantén alá helyezték Vuhan városát, valamint Xiantao, Chibi és Hubei tartományokat.
A WHO január 30-án hirdette meg a globális veszélyhelyzetet,
ekkor Kínában a halottak száma 170 volt és összesen 7711 esetet regisztráltak. Napokon belül tovább nőtt azon országok száma, amelyeket elért a koronavírus és február másodikán meghalt az első nem kínai áldozat is a Fülöp-szigeteken.
Magyarországon 2020. március 4-én találták meg az első fertőzöttet, ezt követően a kormány hamarosan létrehozta a helyzet kezelését irányító Operatív Törzset, valamint a Szent László Kórházat jelölte ki a betegek kezelésére és a laboratóriumi vizsgálatok elkészítésére.
Bezárkózott Európa
Március 8-án Európa is megkezdte a bezárkózást, ekkor Olaszország döntött úgy, hogy soha nem látott szigorral lép fel a járvány ellen és szigorú karanténszabályokat vezettek be Lombardiában és más régiókban, de ekkor már késő volt.
Ezek az akkor még példátlannak minősülő intézkedések 16 millió embert érintettek.
A járvány ennek ellenére tovább terjedt Olaszországban, amely a koronavírus első hulláma által az egyik leginkább sújtott ország volt. Március 21-re Olaszországban a halottak száma már eléri a 4825-öt és 53 578 esetet regisztráltak. Az ország egészségügyi rendszere a teljes összeomlás szélére sodródott, voltak olyan városok ahol már nem tudták ellátni a betegeket, nem volt elég lélegeztetőgép, sem pedig védőfelszerelés az orvosok és a lakosság számára. Március 29-re az olasz koronavírusban meghalt lakosok száma már a 10 ezret is átlépte.
Március közepétől egyre több országban hirdettek veszélyhelyzetet és rendeltek el szigorú szabályokat Európában. Ausztriában március közepén bezárták az iskolákat, a lengyel kormány is így tett, míg Románia országos karantént hirdetett.
MAGYARORSZÁG NEM CSAK REGIONÁLIS MÉRTÉKKEL NÉZVE, HANEM VILÁGSZINTEN IS RENDKÍVÜLI KORÁN CSELEKEDETT,
már január 31-én létrehozták a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős Operatív Törzset, március 4-én pedig egy hivatalos tájékoztató honlapot.
Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan bejelentette, hogy mobilkórházak mellett több akciócsoportot is felállítanak, amelyek a létfontosságú vállalatok, a kommunikáció, a nemzetközi koordináció és a gazdaság újraindításáért felelnek.
Március 28-án életbe lépett a kijárási korlátozás, 30-án pedig elfogadták a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. Törvényt.
EZ AKKOR, AKÁRCSAK A MÁSODIK HULLÁM ALATT IS ARRA SZOLGÁLT, HOGY MEGÓVJÁK AZ EMBERI ÉLETEKET ÉS AZ ORSZÁG GAZDASÁGÁT.
Mindemellett az iskolák és egyetemek átálltak a digitális oktatásra, a cégek pedig megkezdték az otthoni munkavégzés időszakát. Ezen intézkedéseket a magyar kormány időben, kellő szigorral hozta meg, ennek köszönhetően és az állampolgárok fegyelme miatt sikerült legyőzni a vírus első hullámát, elkerülni az egészségügy összeomlását és újraindítani a gazdaságot, valamint a hétköznapi életet.
