Ezek voltak nagyapáink trükkjei a nagy fogás sikeréért

Óriásit fejlődött a horgászat az elmúlt évtizedekben. Nemcsak a felszerelések újultak meg, lett egyre népszerűbb sportág Magyarországon, hanem a pecázási szokások is megváltoztak. Ma már nem zsákmányként tekintünk a halakra, inkább sporttársként, barátként, így a legtöbb esetben visszakerülnek a tóba a kapitális példányok, hogy más horgászok is hasonló élménnyel gazdagodhassanak.

Egy kis vödör is elég volt

Míg 50 évvel ezelőtt pár tízezer aktív horgász volt hazánkban, addigra ma már közelít a 700 ezer emberhez ez a szám. A pecázás népszerűségét a piac is felismerte. Nem győzünk válogatni a szupermarket méretű horgászboltok polcain. Egy-egy többnapos túrára pedig lassan egy autó is kevés, ha mindent el akarunk vinni magunkkal.

– Kevésbé tehetős dédapáink még egy mogyorófavessző bottal, spárgával, dugóval vagy libatoll úszóval, tűből hajlított horoggal felszerelt készséggel, egy vödörrel és egy doboz gilisztával vágtak neki halat fogni – mondta a Borsnak Udvari Zsolt, a Magyar Halászati Kultúráért Alapítvány elnöke.

– A technikai felszerelések híján, nem voltak elkényelmesedve, akár az indián nyomkeresők, úgy „olvasták” a vizet. Figyelték a mozgásukat, az árulkodó jeleket, a túrást, nádmozgást, pontyugrást, pipálást, rablást.

Nem volt ritka az óriási ponty

Bár sokan azt gondolják, kapitális halak ritkaságszámba mentek, ez nem igaz. Akkor is szép számmal akadtak 20 kiló körüli példányok a magyar tavakban, folyókban, de közösségi média híján nehezebben jutott el a közvéleményhez. Ma már egyfajta verseny is van a horgászok között, így visszaengedés előtt mindenki fotózkodik a hallal, majd posztolja a képet a világhálóra.

– Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a korszerűtlen felszerelések miatt csak kevesek tudták kifogni ezeket az óriási pontyokat. A nyíltvízi horgászatuk nem volt ennyire kiforrva, csak a nádasok mélyén, az élőhelyükön tudták megtalálni őket. És aki partra húzott egy-egy kapitális példányt, az is jobban titkolta – fogalmazott Udvari.

– Érdekesség, hogy hazánkban egy magánhorgásztavon fogták a jelenlegi világrekord pontyot, aminek a testtömege átlépte a félmázsás álomhatárt (51,2 kg). Az ilyen súly elérése valószínűsíthetően csak némi rásegítéssel (speciális takarmányozás) érhető el, de azért vizeinken, természetes táplálékon is jelentős testtömeget érhet el a ponty, és manapság 30–35 kilós példányok is rendszeresen előfordulnak a hazai rekordlistákon.

A bojli, pop-up elődje

Talán sok fiatal csodálkozik azon, amikor nagyapáink mosolyognak a bojli láttán, mondván, nem újdonság. Régen is hasonlóan „nagy golyókkal” fogták a termetesebb kopoltyúsokat. Félkeményre, úgynevezett „szappanosra” kellett főzni az újkrumplit, vagy vetőkrumplit. Úszós, nádi horgászatnál használták, közvetlenül a nagyméretű, vastaghúsú horogra szúrták fel. Ezzel a módszerrel szelektáltak, így a horgot csak a nagyobb méretű pontyok tudták felszedni.

– A lebegő, azaz a pop-up csalik elődjének pedig a kenyérrózsát, kenyérkockát tekintjük. Ezen kívül gilisztával, piócával, kishallal, valamint kukoricával, csillagfürttel és máléval horgásztak elődeink – zárta a Magyar Halászati Kultúráért Alapítvány elnöke.

Így készítsen bojlit házilag!

A Bors horgászcsapata ismét összeállt, hogy házilag készítsen bojlit olvasóinknak. Kagylós ízvilágot választottunk, mert vadvízen kedvelt pontycsemege. Bár nyilván macerásabb otthon elkészíteni, mint boltban megvenni, árban jobban jövünk ki. Mi feleannyiból, körülbelül 2500 forintból alkottuk meg az egy kiló bojlinkat. 

Hozzávalók:

• 1 kg kagylós etetőanyag
• 30–30 gramm őrölt és egész kendermag
• 20 gramm őrölt kagylóhéj
• 50 ml zöldajkú kagylókivonat
• 50 ml lazacolaj,
• 10 db tojás

1. Egy tálban összekeverjük a száraz összetevőket (etetőanyag, kendermag, kagylóhéj)

2. Külön edényben felverjük a tíz tojást. Hozzáadjuk a lazacolajat és a zöldajkú kagylókivonatot, majd összekeverjük

3. A kapott folyékony masszánkat hozzáöntjük a száraz keverékünkhöz, és addig gyúrjuk, amíg teljesen össze nem áll, az edény széléről az összes anyagot fel nem szedi. Kell hozzá kondi rendesen

4. A kész masszát 30 percig állni hagyjuk, majd megformázzuk a kis golyókat, amit utána forró vízben kifőzünk. A főzési idő mérettől függ (10 mm: 50 másodperc, 12 mm: 1 perc, 14 mm: 70 másodperc, 16 mm: 80 másodperc, 18 mm: 90 másodperc, 20 mm: 100 másodperc, 24 mm: 110 másodperc)

5. A kész bojlikat két napig szárítjuk úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Végül irány a tó!

Változott a horgászvizsga

Ősztől változott a horgászvizsga menete. A KRESZ-hez hasonlóan elektronikus formában kell kitölteni a tesztet, de továbbra is helyszíni jelenlétet igényel. Szülői hozzájárulással már 10 éves kortól jelentkezhetünk, a vizsga pedig díjmentes. A teszt 45 kérdésből áll, ebből 30-ra kell tudni a helyes választ a sikeres teljesítéshez. A Bors összegyűjtött pár kérdést, hogy lássuk, mit kérdezhetnek a horgászvizsgán. (A helyes válaszokat sárgával jelöltük)

1. Hogyan kell mérni szabályosan a hal testhosszát?

A: Az orr csúcsától a farokúszóig 

B: A hal hátvonalán, az orrcsúcstól a farokúszó végéig 

C: A hal hátvonalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig   

D: A hal oldalán, orr csúcsától a farokúszó tövéig  

2. Mit nevezünk tilalmi időnek?

A: Amikor egyáltalán nem szabad horgászni  

B: Az általános vagy faj szerinti tilalom, minden halfaj vagy egy adott halfaj horgászatának tilalma

C: Amikor a méretkorlátozással védett halfajokra nem szabad horgászni

D: Amikor tilos a pontyra horgászni  

3. Milyen állapotban kell elhagyni a horgászhelyet a horgászatot követően, mi a teendő a kelet-kezett hulladékkal?

A: Amilyen állapotban azt az érkezésünkkor találtuk, még akkor is, ha szeme-tes volt 

B: Tiszta állapotban, szemetet ne hagyjunk a horgászhelyen, azt dobjuk a hulladékgyűjtőbe

C: Mindenképpen szabaduljunk meg a szeméttől, rejtsük a nád közé, vagy dobjuk a vízbe

D: El kell égetni a helyszínen

4. Melyik a hazai vizeinkben legnagyobbra növő halfaj?

A: Busa

B: Harcsa

C: Ponty

D: Amur

5. Milyen hal van a képen?

A: Ponty 

B: Harcsa

C: Busa

D: Amur