Jonty Oddy rendkívül mozgékony 4 éves volt, amikor elkezdett sántítani. Miután apjának elkezdett panaszkodni, Wayne Oddy észrevette, hogy enyhén meg is duzzadt a gyerek lába. A kutatóorvos apa és a gyógyszerész anya azonnal elvitte a kicsit az egyik ausztrál klinika baleseti osztályára, ahol megröngtegenezték a gyerek lábát - írja a Mirror.
Itt derült ki, hogy egy tumor van a térdében, amely a combcsontja feléig elér. Egy héttel később biopsziát végeztek, így hamar kiderült, rákos daganattal állnak szemben. Az oszteokondróma általában a 10-20 éveseknél jelentkezik, és leggyakrabban a csontos csövek végénél helyezkedik el. Mikor megkapták a szülők a diagnózist, darabokra hulltak. A fiuk ezt követően egy három hónapos kemoterápiás kezelésen vett részt, hogy a daganat olyan kicsire össze tudjon zsugorodni, hogy műthető legyen. Ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag a 90%-ának el kellett tűnnie.
Szerencsére 92%-kal lett kisebb, így műthetővé vált. Mire kés alá került, már nem volt se haja, se körme, amit nehezen viselt a kisfiú. A szülőkkel ezután közölték, két opciójuk van: vagy teljes amputációt kérnek, vagy rotációs plasztikát, amely során szintén eltávolítják a végtag egy részét, de a fennmaradót elforgatva visszavarrják, így a boka gyakorlatilag térdként tud funkcionálni, amely a protézis viselését nagyban megkönnyíti.
Oddyék az utóbbi mellett döntöttek, így egy amputált Ken baba segítségével magyarázták el a gyereknek, hogy hogyan fog kinézni a műtét után. A bizarrnak tűnő kinézet hál égnek nem váltott ki a gyerekből ellenkezést.
Wayne Oddy és neje úgy véli, jól döntöttek, mert meglepően jól működik így is a gyerek lába. Teherbíró és még fantomfájással sem kell megküzdeni. A kisfiút 2011 novemberében, egy héttel a születésnapja után műtötték meg, és azóta boldogan él a csonkolt végtagjával. Szerencsére nem volt komplikáció, hamar hazamehetett a kórházból, és némi fájdalomcsillapító szedése mellett pár hét alatt teljesen helyreállt az élete. Az ausztrál állam minden évben fizeti a gyerek protézisét, és ami a legfontosabb, Jonty 6 éve tünetmentes.
A fiút már cseppet sem zavarja a dolog, amint hazaér egyből leveszi a protézisét.
Mi az a rotációs plasztika?
Az alsó végtag csonkoló műtéteinél igen lényeges, hogy térd alatti vagy térd fölötti amputációról van-e szó, mivel a működő térdízület megtartása óriási előnyt jelent. Térd fölötti amputáció esetén is több megoldás van a minél magasabb szintű funkcionalitás biztosítására. Az egyik, az '50-es években Van Nes kanadai sebészprofesszor által kifejlesztett eljárás a rotációs plasztika. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a daganat a térd környékét érinti, de az alsó lábszár nagyrészt ép. A technika lényege az, hogy a daganatos terület eltávolítása után az alsó lábszárat a lábfejjel együtt 180 fokkal hátrafele elforgatják, és a comb csonkjához rögzítik úgy, hogy az immár ellenkező irányba hajló boka a hajdani térdízület magasságába kerüljön.
A műtét végeredménye látványra bizarr, ám a térdként funkcionáló boka és a hajlítható lábfejhez illesztett műlábszár sokkal nagyobb mozgásképességet biztosít, mintha a rövid combcsonktól lefelé a teljes lábat protézissel kellene pótolni. Minden furcsasága ellenére az operáltak igen jól elfogadják ezt a megoldást, és bizalommal használják átszabott végtagjukat. Az esztétikai eredményt tekintve konvencionálisabb, ám alacsonyabb funkcionalitást biztosító technika az ún. "tibia turn-up", vagyis a "felfele fordított lábszárcsont". Ennek lényege, hogy a térdkörnyéki tumor eltávolítása után megmaradt lábszárcsont-részt felfele fordítva a combcsont csonkjához rögzítik, és az izmokat hozzávarrják. Így a térdet és a lábszárat pótló protézis jóval hosszabb és erősebb végtagcsonkon támaszkodhat.
Forrás: daganatok.hu
