Forrás: Bors
A Hableány-katasztrófa áldozatai előtt tisztelgő emlékmű remélhetőleg a koreai és a magyar emberek számára is jelentőségteljes szimbólummá válik, intő jelként szolgálva, hogy hasonló tragédiák soha többé ne következzenek be - mondta Dél-Korea budapesti nagykövete, Pak Csul Min a tragédia második évfordulója alkalmából a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A lap pénteki számában megemlékezik arról, hogy 2019. május 29-én történt Magyarország eddigi legsúlyosabb polgári hajókatasztrófája, amelyben 28 ember, köztük 26 dél-koreai állampolgár vesztette életét.
Pak Csul Min méltatta a magyar kormány együttműködését a baleset körülményeinek a feltárásában, valamint a tragédia áldozatainak emléket állító emlékmű ötletét. Ez, valamint a magyar emberek részvétmegnyilvánulásai mind segítettek feldolgozni a veszteséget - hangoztatta a nagykövet. Háláját fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségével és az V. kerülettel együttműködve emlékhelyet hoz létre a Margit-híd pesti hídfőjénél a tragédia emlékére.
Az emlékhely átadására hétfőn kerül sor, amely alkalomból a koreai külügyminisztérium magas rangú delegációt küld Budapestre. Ez lehetőség lesz a két ország közötti személyes diplomáciai kapcsolatok folytatására - jelezte Pak Csul Min.
Felidézte, hogy az emlékmű felállításával kapcsolatos konzultációk 2019 végén kezdődtek meg a magyar és a szöuli kormány között, majd tavaly októberben a magyar kormány bejelentette, hogy az emlékmű felállítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti. Az emlékmű elkészítésének folyamatában a gyászoló koreai családok kívánságait is figyelembe vették, a magyar kormány tehát minden részletre odafigyelt - jegyezte meg.
Sajnálatosnak nevezte viszont, hogy a Viking Sigyn szállodahajó kapitányának tavaly márciusban kezdődött tárgyalása a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A koreai kormány a gyászoló családokkal együtt reméli, hogy a tárgyalás zökkenőmentesen halad előre, lehetővé téve a baleset okainak alapos feltárását és a felelős személy felelősségre vonását - mondta.
A nagykövet kifejtette: Magyarország sok hasonlóságot mutat Dél-Koreával az etnikai hovatartozás, a nyelv és a történelem tekintetében, ez jó alap volt ahhoz, hogy a két ország 1989-ben felvegye a diplomáciai kapcsolatokat egymással. Magyarország az akkori koreai északi nyitás politikájának az első partnere volt, és továbbra is a koreai kormány új északi politikájának legnyugatibb partnerországa, a gazdasági együttműködés regionális központja - jelentette ki.
Kiemelte, hogy jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, az itt jelen lévő koreai vállalatok száma ma már a kétszázötvenet is meghaladja.
Felhívta a figyelmet, hogy a koreai globális nagyvállalatok, például a Samsung SDI, a Samsung Electronics, a Hankook Tire magyarországi megjelenése ahhoz vezetett, hogy számos koreai beszállítójuk is egymás után jelent meg itt. Különösen az elektromosjármű-akkumulátorok területén világszínvonalú technológiákkal rendelkező koreai vállalatok tették Magyarországot európai hídfőállásukká, fejlődésük nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarországi elektromosjármű-ipar vezető szerepbe kerülhessen Európában - vélekedett.
A magyar kormány aktív befektetéseket ösztönző politikája fontos tényező volt a koreai vállalatok magyarországi beruházási döntéseiben - tette hozzá.
Elmondása szerint a koreai közösség mérete jelenleg Magyarországon meghaladja a négyezer-ötszáz főt.
A két ország közötti kulturális kapcsolatokról szólva nagyon biztatónak nevezte, hogy Dél-Koreában megnyílt a Magyar Kulturális Központ, a Budapesten működő Koreai Kulturális Központ pedig - amely a világon működő 32 Koreai Kulturális Központ közül a legnagyobb - a koronavírus-helyzet javulását követően ismét aktív szerepet fog játszani a kulturális cserekapcsolatokban.
A jövő héten, május 30-31. között rendezik meg a több száz kormányzatot, vállalkozást és civil szervezetet összefogó Partnerség a zöld növekedésért és más globális célitűzések (P4G) szervezet soron következő csúcstalálkozóját, amelynek Dél-Korea lesz a házigazdája.
Pak Csul Min elmondása szerint a konferencián kitűzik a 2030-as fenntarthatósági célokat, illetve egy globális tanácsot hoznak létre az éghajlatváltozás kihívásaival kapcsolatos célok elérésére. Hangoztatta: feltétlenül számítanak a magyar kormány és a magyar emberek érdeklődésére, akik számára fontosak az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország szintén tervezi nemzetközi események megrendezését a fenntartható növekedés érdekében, például a Planet Budapest '21-et, valamint Magyarország személyes elnöki tagsággal képviselteti magát a Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben.
