Országszerte több hullámban hullik a hó. Decemberben ezen senki nem csodálkozott volna, most azonban áprilist írunk. Németh Lajos, az ismert meteorológus szerint minden a feje tetejére állt.
Forrás: Dombóvári Tamás
Nem kifejezetten tette boldoggá az országot a mai hóesés. Nem úgy, mint Németh Lajost.mi, meteorológusok már hozzászoktunk ahhoz, hogy az április szeszélyes és bolondos, de hogy ennyire, azon még a leghívőbb meteorológusok is meglepődnek
– mondta a Borsnak az ismert időjós, és hozzátette: ma reggel kinézett az ablakon a nagykovácsi családi házában, és egy számára csodálatos látvány tárult a szeme elé. Erről persze tudni kell, hogy aminek egy átlagember a mai napon nemigen örül, az az ő számára szakmai kuriózum.
– December végén és januárban teljesen normális jelenség lett volna a hóhullás, és akkor meg is lehetett volna magyarázni hóviharral. A mai időjárásnál szebb és jobb ajándékot egy magamfajta ember elképzelni sem tud – tréfált a meteorológus, aki szereti a kihívásokat.
– Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk, hogy egyre inkább a szélsőséges időjárás jellemzi a Kárpát-medence térségét.Ennek ékes bizonyítéka az eddigi tavasz, ha volt egyáltalán, illetve az április. Amióta világ a világ, mindig is előfordult egy-egy hidegbetörés, nem véletlen, hogy májusban ünnepeljük a fagyosszenteket. Az, hogy 2-3 naponta hullámvasút módjára váltakozik a kellemes, szinte májusi időjárás és a 15 fokkal alacsonyabb, januári hőmérséklet, az már több a soknál – mondta Németh Lajos, és kérdésünkre igyekezett mindenkit megnyugtatni: attól nem kell tartanunk, hogy miközben júniusban vagy júliusban a Balaton vízét élvezzük, hirtelen ránk szakad a hó.
– Még jobban meglepődnék, annál is inkább, hogy az északi féltekén, különösen a Kárpát-medencében, a magas napállás miatt a nyári időszakban már nem alakulhatnak ki olyan hőmérsékleti viszonyok, melyek között hó alakulhat ki. Tény, hogy a történelmi időkben Magyarország területén mind a 12 hónapban feljegyeztek hóesést, de akkor még nem 93 ezer négyzetkilométeren éltünk, és Nagy-Magyarország területén voltak magas hegyeink. Ma 1014 méter hazánk legmagasabb pontja, akkor 2500 méteres hegyünk is volt. Az Alpokban ma is rendszeres az egész éves havazás – magyarázta a szakember, de hangsúlyozta, nem tudhatjuk, mi lesz 50 év múlva.
Én már nem fogom megérni, de fentről figyelni fogom, mi történik!
