Bedő József csodák egész sorának köszönheti kislányát, Bedő Napsugárt. A kislány császármetszéssel jött a világra, miközben koronavírusos édesanyja az életéért küzdött. Szilvia már sokkal jobban van, de még a mai napig nem zárhatta karjaiba gyermekét.
Nem idegenek a csodák a Bedő család számára, ugyanis József úgy tudta, soha nem nézhet apai örömök elé.
Öt évvel ezelőtt kétszer is megműtöttek agydaganattal, s az orvosaim felkészítettek rá, hogy soha nem lehet gyermekem. Én ebbe beletörődtem és szerencsére Szilvi is el tudta fogadni
– kezdte történetüket József, aki Szilvivel még csak egy éve alkot egy párt.
– Amikor márciusban kiderült, hogy Szilvi teherbe esett, igen meglepődtünk, és azonnal felkerestünk egy orvost, aki szerint rendkívül ritka, hogy valaki olyan hormonkezelések után, mint amin én átmentem, nemzőképes lehet. Rendkívül boldogok voltunk, meg is kértem Szilvi kezét, és összeházasodtunk.
A felhőtlen öröm nem tartott sokáig, mert Szilvi végig nagyon rosszul volt a terhesség alatt, de az utolsó három hétben olyannyira, hogy József a háziorvoshoz fordult.
A háziorvos beküldött minket a hatvani kórházba, ahol meg is állapították, hogy covidos, de akkor még az állapota miatt nem tartották bent. Később a kicsit is megnézték, és megnyugtattak minket, hogy jól van.
Három nap múlva azonban súlyosabb tünetek jelentkeztek a kismamánál.
Szilvi fulladozni kezdett, így akkor már bent tartották a kórházban, ahol kiderült, súlyos tüdőgyulladása van
– emlékezett vissza József erre a nehéz időszakra. Szilvit ekkor rohammentővel vitték fel egy budapesti kórházba, ahol a kiírt december 20-ai dátum helyett még aznap este, november 15-én császármetszéssel segítették világra a kislányukat. – Ahhoz, hogy mindketten túléljék, muszáj volt elvégezni a császárt. Szilvi a műtét után először oxigénmaszkot kapott, majd lélegeztetőgépre kellett kötni. Később egy másik kórházba szállították, ahol műtüdőt kapott, és negyven napig mélyaltatásban tartották. Ekkor az orvosai szerint tíz százalék esélye volt az életre. Amikor végre láthattam egy ablakon keresztül, a bánattól majdnem összetörtem – mesélte megtörten az újdonsült apuka.
Szilvi állapota karácsonykor újra javulni kezdett. Először csak a szemével tudott reagálni, később papíron üzent az ápolóknak, hogy látni szeretné a férjét.
– Iszonyú hálás vagyok az orvosainak, mert kétszer is visszahozták a halálból, és a kislányunk is jó egészségnek örvend. Szilvi most még gyenge, de már tudatánál van és beszél is. Az orvosok szerint 3-4 hét múlva már otthon fog lábadozni, hétfőn már viszik át a rehabilitációs osztályra. Az orvosok szerint kész csoda, hogy ilyen súlyos állapotból ilyen hamar felépült.
A kis Napsugár már otthon van az apukájával, aki a nagyszülők segítségével gyakorolja az apaságot.
Szerencsére mindkettőnk szülei rengeteget segítenek, így jól boldogulok a kicsivel. Persze sok a teendő. Az anyatejet például mindennap el kell hoznom a gyűjtőpontról. Így, hogy nem tudunk dolgozni, nehéz az albérletet fenntartani, és még meg is élni. Hálás vagyok mindazoknak a hatvaniaknak és a keresztharasztiaknak, akik támogattak minket ebben a nehéz időszakban.
Szilvi egyelőre csak képen és videón láthatta a kislányát, akit ő maga nevezett el Napsugárnak.
– Nagyon nehéz neki megélni ezt a helyzetet, de Szilvi nagyon erős, és pszichológus is segít neki – zárta történetüket a boldog édesapa.