A jelenleg hazánkban tomboló brit variáns kétszer olyan fertőző, mint az eredeti vuhani koronavírus. Ez az oka annak, hogy a szakemberek szerint sajnos nem elég már a 60%-os átoltottság a nyájimmunitás eléréséhez, kb. a 85%-os védettség elérésénél nyugodhatunk meg. Ehhez összesen hazánkban 8 millió ember védettsége szükséges, amibe az oltottak mellett az a 800 ezer fő is beletartozik, akik bizonyítottan átestek a betegségen.
Forrás: MTI
Málta az első Európai Uniós ország, ahol elérték a nyájimmunitást. Itt május 25-ére sikerült a lakosság 70%-át beoltani. Prof. Dr. Tóth Sándor kutató, virológus szerint azonban hazánkban 85%-os oltottság után nyugodhatunk meg teljesen, ugyanis míg az R0 (fertőzöttséget mutató reprodukciós ráta) a vuhani koronavírus esetében 2,5 volt, a most domináns fertőző brit variáns esetében ez 4,5-4,7 körül van. Ez az érték azt jelenti, hogy egy ember korábban 2-3-nak adta át a betegséget, most pedig akár 5-nek is.
A jelenlegi rendeletek szerint közterületen nem kötelező maszkot viselni. Sokan hozzászoktak, vagy épp aggódnak ettől, azonban a szakértő szerint szabadtéren, ha megvan a 1,5 méteres távolság nincs okunk félni. Tóth Sándor azt is kiemelte: nyáron egyébként is csökken a vírus terjedése.
Mivel több D-vitamin termelődik a szervezetünkben napfény hatására, és megnő az UV sugárzás, ami a vírus élettartamát lerövidíti,
így tulajdonképpen a szezonális vírusokhoz(pl. Influenza) hasonlóan viselkedik ilyen szempontból a koronavírus – részletezte a szakember, aki azt is kiemelte: emiatt is lehetséges egy újabb, negyedik hullám megjelenése ősszel.
Az összes hazánkban használatos oltás, már az első adag beadása után 4.héttel ad olyan védettséget, amivel elkerülhető a megbetegedés halálos kimenetele, illetve a súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyása. Teljes körű védettséget viszont csak az élvezhet, aki mindkét oltást felveszi.
- Ha valaki tudni szeretné, hogy a két oltás között termelődött-e ellenanyag a szervezetében, a patikában kapható antitest gyorstesztek alkalmasak lehetnek erre, de tudni kell, hogy nem tökéletesen pontosak. A virológus szerint, ha pozitív eredményt kapunk, biztosan védettek vagyunk, de a negatív eredmény sem jelenti, hogy immunrendszerünk nem reagált az oltásra. Lehetséges, hogy antitest még nem, de T-sejtes immunválasz kialakult a szervezetünkben, amit csak az erre megfelelő labortesztek képesek kimutatni, az otthoni gyorstesztek sem.
Tóth Sándor a Borsnak azt is elmondta: az eredeti kínai vírus mellett az új brit és az érkező indiai variáns ellen is védelmet nyújtanak az oltások.
- De arra fel kell készülni, hogy jöhetnek úgynevezett szökevény variánsok, mint például a dél-afrikai, ami képes néhány oltottat is megfertőzni, és érkezhetnek új, oltás- rezisztens variánsok is – hívta fel a figyelmet a virológus, aki azonban azt is kiemelte: az új típusú mRNS vakcinák esetében az ezek ellen hatásos oltások továbbfejlesztése mindössze 3 hónapot vesz igénybe.
Dr. Tóth Sándor mindehhez azt is hozzáfűzte: nincs nagyobb kockázata a fiatalok oltásának, mint a felnőttekének, eddig csak azért 18 év felettieket oltottak, mert arra voltak vizsgálati adatok. Magyarországon a koronavírus-elleni vakcinák előtt már létező vakcináink 80%-át egyébként is gyerekek kapják, azt is érdemes tudni, hogy a legtöbb védőoltás esetében az immunrendszer már megfelelően érett ezekhez a vakcinához két éves kor után.