A koronavíruson átesettek harminc százaléka szenved a fertőzés utóhatásaitól. A helyzetüket tetézi, hogy a szakemberek szerint még azoknak is lehetnek mentális problémái a koronavírus miatt, akik át sem estek rajta.
Forrás: Shutterstock
A mentális egészséggel foglalkozó világszervezetek egyöntetűen állítják kutatásokra hivatkozva, hogy a bezártság, a korlátozások, az új szabályok, a szokatlanul megváltozott életünk, miatt még azoknál is akadnak mentális problémák, akik korábban nem érezték magukat erre hajlamosnak. Ráadásul ez nagyobb eséllyel van jelen azoknál, akik átestek a koronavíruson.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a fertőzések és a fertőzéstől való félelemek mentális sebeket okoztak, csakúgy mint a járvány terjedésének megfékezésére elrendelt karanténok, de az is, hogy sokan önként vállalták az elszigetelődést. Mindezt tovább súlyosbítják a munkanélküliséggel, a pénzügyi helyzettel és a társadalmi kiközösítéssel kapcsolatos aggodalmak.
Az Európában élő emberek a szó szoros értelmében megtörnek a Covid-19 és következményei nyomása alatt
– hangsúlyozta Hans Kluge, a WHO európai igazgatója.
Megteltek a rehabilitációs intézmények
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat legfrissebb jelentése szerint Angliában a járvány alatt például 50 százalékkal megnőtt a táplálkozási rendellenesség miatt kórházi ápolásra szoruló 20 éven aluliak száma. Ide tartozik például a bulimia, és az anorexia is. Az ilyesfajta betegségek pedig szintén felerősíthetik a mentális bajokat.
A járvány hozadéka, a poszt-covid jelenség elég hamar hazánkban is kimutatható lett, ezért külön ambulanciák álltak fel az országos intézetekben, az egyetemek klinikai központjaiban, és a megyei kórházakban. Hamar telt ház lett például a Budapesti Szent Ferenc Kórházban, de fogadnak betegeket a Dél-pesti Centrumkórházban, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, a Heim Pál Gyermekkórházban, de a vidéki nagyvárosokban is.
– Ezek a rehabilitációs intézmények több szakmát integrálnak, ami azt jelenti, hogy a tünetektől függően infektológus, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, és pszichiáter szakorvosok is kezelik a betegeket – mondta Dr. Rusvai Miklós virológus a Borsnak.
Számít, hogy melyik országban élünk
– Szinte minden poszt-covid szindrómás betegnek van mentális gondja, de persze nem lehet általánosítani, mert mindegyik mutánsnak más-más utóhatása van – folytatta a virológus. – Mindegyik mutációnál előfordulhat poszt-Covid tünet, de nem a vírustörzsek különbözősége miatt jelentkeznek eltérések, hanem a különböző égtájak, a földrészek, a viselkedés kultúrája miatt lehetnek a fertőzésnek nagyon eltérő tünetei. Indiában nem biztos, hogy az emberek legnagyobb gondja az, hogy a fertőzés után depressziósak lettek. Míg Európában vagy az Egyesült Államokban erre inkább felfigyelnek, mert nagyobb rá a hajlam. Az biztos, ha valamikor is lecseng a vírus, meg lesz az utolsó fertőzött, a hosszú távú hatásait még viselni kell majd – magyarázta a szakember.
Segít a kirándulás, kutyasétáltatás
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint tudatosan sokat kell a természetben időt tölteni, és a környezettünk beszélgetni.
A Covid nemcsak egy apró változást idézett elő, hanem szinte minden megváltozott
Ezt nagyon nehéz kezelni, de igyekezni kell visszaszerezni a vírus előtti napi rutinunkat. Menjünk a természet lágy ölelésébe, relaxáljunk, beszélgessünk sokat, merjük kimondani a problémáinkat, sétáltassunk kutyát, és mozogjunk sokat, sportoljunk, foglalkozzunk többet a lelkünkkel, és máris javulni fog a helyzet.
