Fullánkos barátaink esetében előfordul, hogy sokan jönnek össze egyszerre. Ekkor pedig már veszélyesek tudnak lenni, főleg ránk, emberekre.
A napokban hallhattunk annak a 8 éves kislánynak az esetéről, akinek összecsípték az arcát a darazsak Hajdú-Bihar megyében. A mentők végül megmentették a kislány életét és stabil állapotban vitték kórházba. Adódik a kérdés, mit tegyünk, ha az ilyen eseteket el akarjuk kerülni, és nagyra nőtt méhrajt vagy darázsfészket találunk?
A szökött rajok duplán veszélyesek
A méhrajokkal egyszerűbb dolgunk van.
– Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a rengeteg méhfaj közül a méhészekhez kizárólag a mézelő méhek tartoznak – mondta a Borsnak Horváth Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakértője.
Ha szabadon álló méhrajt észlelünk, akár fán, vagy más helyen, fontos tudnunk: nemcsak a lakosság, hanem a méhészetekben levő méhcsaládok is veszélyben vannak.
– Sajnos az éghajlatváltozás miatt olyan betegségek, kártevők jelentek meg, amik miatt már nem tudnak vadon élni. Fontos tudni, hogy a méhek három kilométer sugarú körben mozognak, messzebb nem repülnek – részletezte a szakértő.
Mit tesznek a befogók?
Horváth Gábor azt is elmondta: a méhészek csak akkor segítenek, ha könnyen hozzáférhető helyen van a raj vagy a fészek.
– A szakember befogja a rajt, majd karanténba teszi: megfigyeli a méheket. Betegség esetén beavatkozik a család életébe, ha viszont egészségesek az állatok, bevonja őket a saját állományába. Amennyiben nehezen hozzáférhető helyen fészkelnek a méhek, kérheti a méhész a tűzoltók segítségét, de érdemes megkímélni az erőforrásaikat, mert lehet, hogy máshol sokkal nagyobb szükség van rájuk ugyanabban az időben – szögezte le a szakértő, aki kiemelte: ha felszámolják a rajt, nemcsak a lakosok, de három kilométer sugarú körben a többi méhcsaládot is megkímélik a fertőzésektől és a veszélyektől.
– Az egyesületünk együttműködik a Katasztrófavédelemmel: létrehoztunk egy méhrajbefogó adatbázist, ami az interneten bárki számára fellelhető. Ebben szerepelnek azok a civil méhészek, akik elérhetőek abban az esetben, amikor szakemberre van szükség. Ez egyfajta közösség felé történő felelősségvállalás is a részükről.
A darazsak kitöltik a meleg helyeket
A darazsakkal sokkal jobban vigyázzunk, hisz ragadozó rovarokról van szó.
– Most kezdődik a darázs-szezon, sorra születnek a kis fullánkosok. Előfordulhat, hogy ma még egyet sem láttunk, holnap pedig ellepik az udvart, vagy a lakást, mert egyszerre kelnek ki a fészekben – mondta a Borsnak Boros Tibor méhrajbefogó.
– Leggyakrabban szellőzőkben, födémekben és üregekben telepednek meg a darazsak. Olyan helyet keresnek, ami meleget ad és tágas a számukra. Amikor födémben raknak fészket, az azért veszélyes, mert könnyen átrághatják a mennyezetet. Ha ez megtörtént, azonnal ki kell lakoltatni a lakókat, mert életveszély áll fenn – részletezte Boros Tibor.
A szakember azt is elmondta: a házi praktikákkal többet ártunk, mint használunk.
– Sok helyen tapasztalom, hogy betömik a lyukakat – leggyakrabban purhabbal – ahol befurakodtak a darazsak, abban a reményben, hogy megfulladnak. Ez hibás felfogás, mert ezek a rovarok mindig a kiutat keresik. A fészkeknek nem szabad sem WD40-nel, sem pörzsölővel nekiesni. Ez csak olaj a tűzre – tanácsolja Boros Tibor.
Mivel a darazsak ragadozó rovarok, minden esetben irtják őket a szakemberek.
– Hazánkban leginkább a francia-, a német- és a lódarázs van jelen. Sajnos sokan összetévesztik az óriás tőrösdarazsakat a lódarázzsal, holott előbbi ártalmatlan és védett, utóbbi pedig nagyon veszélyes. Onnan lehet őket megkülönböztetni, hogy a lódarázs potroha sárga csíkos, a tőrösdarázsén pedig négy sárga kocka van – hívta fel a figyelmet a méhrajbefogó.
Mit tegyünk ha megcsíptek?
Sajnos sokan érzékenyek vagy allergiásak akár a darázs-, akár a méhcsípésre. Utóbbinál valamilyen éles tárggyal pöcköljük, húzzuk ki a fullánkot.
– A kalcium, valamint az ecetes borogatás ezekre a csípésekre hatástalanok, nem érnek semmit.
– A csípés helyét sima vízzel mossuk le, majd hűtsük, jegeljük – de úgy, hogy a fagyasztott tárgy ne érjen közvetlenül a bőrhöz! Gyógyszertárakban kaphatók csípés utáni, hűsítő krémek, gélek.
– Átmenetileg segíthet antihisztamin tartalmú gyógyszer, fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő.
– Súlyos allergiás reakció – nehézlégzés, hirtelen duzzanat, hányinger, hányás, szédülés, ájulás – esetén azonnal hívjuk a mentőket. A gyors segítség életet menthet!
