A napokban a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint hosszabb ideig, akár évekig lesz védett az aki, beoltatta magát miután átesett a fertőzésen. A remek hírt Kemenesi Gábor pécsi virológus osztotta meg.
Forrás: MTI
Megjelent a legfrissebb tanulmány a Nature c. szaklapban a koronavírus elleni védettségről, melyből kiderült: minimum 12 hónapra védett az, aki átesett már a fertőzésen. Ha pedig erre még oltást is kap, akkor gyakorlatilag évekre, de egyes szakemberek szerint akár egy életre védetté válhat.
A sejtjeink emlékeznek a vírusra
Az egyik legfontosabb dolog a védettség kialakulásának tekintetében, hogy a szervezetünk a fertőzés legyőzését követően ún. „memória sejtek”-et gyárt, és ezek fokozatosan szaporodnak, így gyakorlatilag idővel egy igen erős és komoly védelmi arzenál fejlődik a testünkben. A szervezetünk termel még a vírus más része ellen is antitesteket, ám ezek egyrészt nem is eléggé erősek, nem mutatnak megfelelő védelmet, másrészt a számuk idővel folyamatosan csökken. A fertőzésen átesettek 93%-nál még egy év után is tökéletesen emlékszik a szervezet a tanulmány eredményei szerint, azaz védettek.
A betegség utáni oltás segíti a szervezet munkáját
Ugyan a sejtjeink emlékező képessége elég hosszú, de úgy fest: 12 hónap után már ez is elkezd csökkenni. Viszont azok, akik erre oltást kaptak, extra védettségre tesznek szert, gyakorlatilag segíti az immunsejtek munkáját.
Amikor a vírus megfertőz bennünket , a vírus minden egyes fehérjéje, sőt minden egyes fehérjeszakaszok ellen külön specifikus ellenanyagot, és az ezt felismerő T-sejteket gyárt. A tüskefehérje egy kis szakaszát ismeri fel. A memória sejtek fertőzésre ráoltás során azokat a memóriasejteket sokszorozza meg, ami a tüskefehérjét ismeri fel
– magyarázta a folyamat lényegét Prof. Tóth Sándor virológus.
A mutánsok ellen is erősebb így a védettség
Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek – ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni. A tanulmányban ezt az Alfa, Béta, Gamma és Iota variánsokkal erősítették meg.
Az egész vírust tartalmazó oltás lehet a tuti
Prof. Tóth Sándor virológus a téma kapcsán a Borsnak elmondta:
Ha az elölt vírust tartalmazó vakcinával történik a ráoltás, mint pl. a Sinopharm vagy az indiai Covaxin, akkor két típusú oltás felvételével az új, még nem ismert mutánsok ellen is védettek lehetünk. Az új indiai variáns kórházi kezelést igénylő, súlyos kórlefolyása ellen a hazánkban jelenleg alkalmazott oltások mindegyike véd
– fejtette ki a magyar professzor.
Már a csecsemők oltását is tesztelik
A Pfizer után a Moderna is teszteli a koronavírus elleni vakcinája klinikai vizsgálatát hat hónap és 12 év közti gyerekeken. Azok a csecsemők védettek, akik édesanyja várandóssága vagy a szoptatás ideje alatt megkapta a covid elleni oltást. Emiatt csak hat hónapos kortól tesztelik a gyógyszergyártók kisebb dózisban a vakcinájukat. Tóth Sándor szerint a gyerekekre semmivel sem veszélyesebbek az oltások, mint a felnőttekre. A gyerekeknek folyamatosan érik az immunrendszerük, az első BCG oltás élő legyengített baktériummal, például már 6 hetes koról megkapják.
