Ugyan a legtöbbször a tüdőben okozott tünetekről, a légzési nehézségekről lehet hallani a koronavírus kapcsán, valójában a szívben és az érhálózatban ugyanakkora pusztítást végez, mint a légzőszervrendszerben.
Forrás: Shutterstock
Az első hullámhoz képest már jóval több kutatási eredmény áll a tudósok rendelkezésére, így ma már mi is tudhatjuk, hogy melyek azok az alapbetegségek, amelyekben szenvedőknek jobban kell aggódniuk az egészségükért.
A koronavírus leginkább a szívbetegekre veszélyes, ami meglepő, hiszen mindig arról hallani, kinek és miért volt szüksége lélegeztetőgépre, ezért jogos a feltételezés, hogy leginkább a tüdőt támadja, és így az eleve is tüdőalapbetegséggel küzdők sokkal súlyosabb szövődményekkel számolhatnak.
A koronavírus azonban olyan alattomos betegség, ami nemcsak a tüdő, hanem azzal egy időben a szív- és érrendszer sejtjeit is megtámadja. Ahogy a tüdőben, úgy ezeken a helyeken is gyulladást okoz. Az az úgynevezett behatolási kapu, amin a tüdő sejtjeit meg tudja támadni, hasonlóan jelen van a szívizom és az érfalak sejtjein is.
A magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél amúgy is károsodottak már a szív- és érrendszeri sejtek, így esetükben könnyebben hatol az ér belhártyáiba a vírus, aztán az eleve beteg sejteken gyorsabban és intenzívebben képes pusztítani. Az orvosok megfigyelték, hogy koronavírusos betegeknél meglehetősen gyakori a szívizomgyulladás, ami szívelégtelenséggel, szívgyengeséggel és ritmuszavarral jelentkezhet.
Az úgynevezett citokinvihar miatt ráadásul – ami a vírus által kiváltott heves reakció a szervezetben – megváltozik a vér alvadási képessége is, tehát megnő a trombózis és a tüdőembólia esélye. A szívizomsejtek és az erek gyulladása miatt a szív teljesítménye is csökken, a koronavírus pedig súlyos esetben akár infarktust is kiválthat.
A koronavírus az esetek egy részében akár maradandó károsodást is okozhat a szívizomsejteken – hogy pontosan milyen arányban, azt egyelőre nem tudják az orvosok, hiszen a vírus még csak egy éve van jelen a világon. Hogy valóban milyen mértékű és mennyi esetben okoz maradandó, életre szóló károsodásokat is, az lehet, hogy csak tíz év múlva derül majd ki. Az azonban már most biztos, hogy aki átesett a koronavíruson, de a negatív teszt után is hetekig fáradtságot, gyengeséget és terhelésre nehézlégzést tapasztal, az kérjen kardiológiai vizsgálatot, amiből kiderülhet, hogy tör- tént-e visszafordíthatatlan folyamat. Ezek a panaszok ugyanis nemcsak a tüdő, hanem a szív károsodására is utalhatnak.
* A koronavírus okozta halálozások között krónikus betegségek szempontjából az első helyen a szív-és érrendszeri betegségek állnak (10,5 százalék).
* A cukorbetegség számos veszélyt és szövődményt okozhat, ráadásul több betegséget is könnyebben kapnak el a diabétesszel élők. Friss adatok szerint a koronavírussal fertőzött cukorbetegek 7,3 százaléka veszti életét. A tartósan magas vércukorszint miatt jelentősen nő a fertőzések veszélye, mivel csökken a szervezet védekezőképessége.
* A cukorbetegeket követik a krónikus légúti betegségben szenvedők 6,3 százalékkal.
* A halálozás magas vérnyomás esetén 6,0 százalék, daganatos betegség esetén pedig 5,6 százalék.