„A kedves, szeretetteljes üzenetek dominálnak, de mindig van, aki számonkéri rajtam, hogy miért nem viselek maszkot futás közben, miközben sportoláshoz köztudottan nem kell.”
Forrás: Magyar Nemzet
Egy éve, hogy megjelent a koronavírus Magyarországon. Ez alkalomból adott interjút a Metropolnak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A szakember mesélt a legnagyobb félelmeiről, arról, hogy mi viselte meg a járvány alatt a leginkább, és azt is elárulta, hogy milyen bántásokat kapott.
– Egy éve, hogy megjelent a koronavírus Magyarországon. Mi jut erről először az eszébe?
– Talán az első hullám, hiszen az volt a legijesztőbb amiatt, mert még egyáltalán nem ismertük az ellenséget. Radikálisan megváltozott az életünk, és reménykedtünk abban, hogy nem lesz második hullám, most pedig már itt vagyunk a harmadik kellős közepén, noha az elejétől fogva tudtuk, hogy érdemi megoldást csak a vakcina jelent majd.
– Most mégis sokan tartanak az oltásoktól, és ennek hangot is adnak.
– Engem személy szerint elkeserítenek a kétkedő hangok, irracionális és veszélyes, amit az oltásellenesek csinálnak. Hitkérdés lett, hogy ki melyik vakcinával szimpatizál, de ezeknek a megnyilvánulásoknak a legtöbb esetben semmi alapja. Pozitív, hogy ahogy telik az idő, nő a bizalom az oltások irányában, hisz látják, hogy akik megkapták, jól vannak.
– Egyesek mégis kitartanak szélsőséges véleményük mellett, és támadják azokat, akik „beálltak a sorba”.
– Én is kaptam ilyen támadásokat, főleg online, ott általában tíz hozzászólásból kettő szkeptikus, vagy negatív. A kedves, szeretetteljes üzenetek dominálnak, de mindig van, aki számonkéri rajtam, hogy miért nem viselek maszkot futás közben, miközben sportoláshoz köztudottan nem kell. De ez még semmi ahhoz az internetezőhöz képest, aki tömeggyilkosnak nevezett, majd megkérdezte, hogy „miért irtom ki a magyar népet”. Még azt is hozzátette, hogy „sebaj, mindezért majd jól megbűnhődöm”. Igyekszem ezeket a helyzeteket derűsen kezelni. Ez mindig jó stratégia, még akkor is, ha sokszor nehéz optimistának maradni.
– Volt olyan eset, ami különösen megviselte az elmúlt egy évben?
– Nyolc bajtársunk hunyt el koronavírus fertőzöttként, az ő elvesztésük nagyon fájó. Mivel kezdetektől fogva nagyon odafigyeltünk a szabályokra, a védőeszközökre, nagy valószínűséggel ők sem munka közben kapták el a betegséget, hanem akkor, amikor a civil életüket élték. Szintén megviselt az ismerősök, köztük néhány ismert ember betegsége, halála, például Balázs Fecóé, akinek a dalait nagyon szeretem.
– Ha jól értem, akkor a családját szerencsére elkerülte a vírus.
– Sem én, sem a szűk családom nem kapta el, most már nem is fogom, mivel januárban megkaptam az oltást. Azt megelőzően bevallom, nekem is voltak szorongó pillanataim, minden nap gondoltam rá, hogy talán már koronavírusos vagyok, és akkor is feltételeztem a betegséget, ha csak köhögtem egyet, vagy este picit fáradtabbnak éreztem magam. Szerencsére támaszként ilyenkor mindig ott volt a feleségem, aki mellett reggelre mindig „meggyógyultam”.
– Négy gyermek, köztük három kisiskolás édesapja. Ők hogy viselték ezt a helyzetet?
– A 23 éves nagyfiam, Dani már külön él, a három kicsi pedig a karantén alatt sem nélkülözte a gyerekzsivajt, mindig ott voltak egymásnak. A digitális oktatás persze óriási erőpróba volt egy 7, egy 9, és egy 11 éves gyerekkel, de túléltük. Ők nagyon komolyan veszik a szabályokat, és a suliban gyakran a társaiknak is elmagyarázzák, hogy miért fontos a kézmosás, vagy miért kell maszkot hordani. Szükségét érzik, hogy felhívják a figyelmet a fontos dologra, úgy ahogyan ezt az apukájuk teszi.
– Mit gondol, mi az amit hosszútávon magunkkal viszünk, ha véget ér ez az időszak?
– Egy biztos, száz százalékosan már nem tudunk visszatérni ahhoz az élethez, amit 2019-ben éltünk. Nemcsak a világ, de mi is megváltoztunk, rájöttünk, hogy pénznél és a karriernél sokkal fontosabb a biztonság és az egészség. Ha ezt sikerül továbbvinnünk, akkor egy sokkal egészségtudatosabb jövő elé nézhetünk.
A Highlights of Hungary február végén rendhagyó módon virtuális formában tartotta idei díjátadó gáláját. A szervezet célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén, évente elismerjék és széles körben megismertessék a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket. Idén a fődíjat toronymagasan az Országos Mentőszolgálat vitte el. Győrfi Pál szerint ez óriási elismerés, és nagyon büszke a kollégáira.
– Nekünk a járványtól függetlenül minden nap, sőt minden betegellátás egy vizsga, de most különösen nehéz hónapok állnak mögöttünk, és sajnos előttünk is. Sokat segít az a fejlődés, amelyen az elmúlt években keresztül mentünk, hiszen már mindent digitálisan szervezünk, ez most kincset ért a vírus idején. Ígérjük, ahogy eddig, úgy ezután is mindent megteszünk a frontvonalban – tette hozzá a szóvivő.