A kánikulai meleg még azokkal is bekapcsoltatja az autóban a klímaberendezést, akik általában nem is szokták használni, de az utastérben akár 40 fok fölé emelkedő hőmérséklet nemcsak kényelmetlen, hanem a koncentráció csökkenése miatt balesetveszélyes is.
Forrás: Shutterstock
Szerencsére az elmúlt években jelentősen nőtt a klímás autók száma, már csak a régebbi típusok esetén találkozhatunk hűtési lehetőség nélküli modellekkel. Ám a klíma vagy légkondi esetében is körültekintőnek kell lenni, mert a túlzott, vagy nem megfelelő használat számos kellemetlen betegség okozója lehet a megfázástól az ízületi gyulladásokig.
A klímáknak több változata található meg az autókban, a működési elvük ugyanakkor azonos, a hűtőfelületen átáramló levegő, megfelelően működő rendszer esetén 5 fokra hűtve érkezik meg az utastérbe. A rendszerek szabályozása lehet manuális vagy digitális, alapesetben egykörös a rendszer, de vannak két, illetve akár többzónás klímák is.
* A manuális esetében is van lehetőség a beáramló levegő hőmérsékletének szabályozására a fűtéskapcsoló segítségével, ha túl hideg levegő érkezik az utastérbe, elegendő csak egy kis fűtést rákapcsolni.
* A digitális vezérlésű rendszereknél ezt egy hőmérő segítségével szabályozza magának az autó, amely figyelembe veszi a belső hőmérsékletet, de még a napsütés mértékét is sok esetben. Ezeknél a rendszereknél az AUTO gomb megnyomásával lehet automatikus üzemmódra váltani. Ilyenkor kezdetben erőteljesebben hűt a kocsi, az utastér lehűtéséhez sok esetben még a belső keringetést is bekapcsolja, de az előirányzott hőmérséklet elérésekor ismét megnyitja a friss levegő beáramlását. Hasonlót el lehet végezni a manuális klímák esetében is, csak ügyelni kell rá, hogy a belső keringetést ne használja túl sok ideig, mert a belül keringetett levegő oxigéntartalma csökken, ami fáradtságot, álmosságot okoz.
Nem szabad eltúlozni a hőmérséklet-változást sem. Ha nagyon meleg van kint, ne hűtse az autót egy jégszekrény hőmérsékletére. Az emberi test nem bírja az ilyen jelentős hőmérséklet-különséget, és lehet, hogy amikor kiszáll, újra a napra lépve megütheti a meleg.
A klíma beállításánál ügyeljen arra is, hogy a levegőbefúvásnál elsősorban az utasok felé és a lábtérbe érkezzen a levegő,
a szélvédőre irányított hideg fuvallat az átforrósodott üvegben feszültséget okozhat, amitől az elrepedhet.
Az autó szélvédője kétrétegű, és ha a külső forró, a belső pedig hideg, a két réteg közti tágulási mérték megrepeszti az üveget. Úgy is takarékoskodhat a klíma használatával, ha próbál parkoláskor árnyékos helyeket keresni, hogy az utastér ne hevüljön fel túlzottan. Indulás előtt néhány másodpercet szánjon az átszellőztetésre, hogy a hőség távozhasson a kocsiszekrényből, egyszerűen nyissa ki az ajtókat vagy tekerje le az ablakokat, a benti hőség rövid idő alatt kiáramlik.
Hűtés során az utastérhez közel, vagy épp az utastérben található párologtatóra a levegőből pára csapódik ki. (Ha megy az autóklíma és egy helyben áll a jármű, jobbik esetben ez okozza az alatta lévő kis tócsát.) Ez a pára ideális környezetet teremt a különböző káros baktérium és a penész számára, így bizonyos időnként nem árt vegyszerrel kitakarítani. Ezt persze bízza inkább szakemberre. A kondenzvíz elvezetésének dugulása esetén rossz esetben az utastér kárpitjaiba szivároghat a víz, amely kellemetlen szagokat okozhat. A klíma használatához természetesen energia szükséges, amelyet a motortól kap a rendszer, így természetesen megnövekszik a fogyasztás is.