Külföldi utazása után nem kívánt karanténba vonulni, ezért elvégeztette magán a koronavírustesztet egy üzletember. Az orvosok azonban közölték: a lelet pozitív. Kénytelen volt ezért vállalni a karantént, amit szerencséjére viszont teljesen tünetmentesen vészelt át.
Már-már megkönnyebbült, ám két hónappal később egy napon megmagyarázhatatlan rosszullét lett úrrá a férfin: kiverte a víz, kellemetlenül szaporább lett a légzése, és felgyorsult a szívverése, ráadásul korábban sosem tapasztalt mértékben leromlott a hangulata. Orvoshoz fordult, aki pánikbetegséget állapított meg nála.
A kérdés, vajon volt-e összefüggés a Covid és a pszichés problémák között?
Pánikbetegséget diagnosztizáltak néhány volt koronavírus-fertőzöttön hónapokkal a negatív Covid-tesztek elkészülte után. Ráadásul a jelenség olyan személyeket érintett, akik a fertőzést tünetmentesen vészelték át. Dr. Rusvai Miklós virológus a Borsnak elmondta: ugyan az összefüggés egyelőre tudományosan nem igazolt, de a kutatók már vizsgálódnak ez ügyben.
– Valóban jelennek meg olyan hírek a nemzetközi sajtóban, melyek arról szólnak, hogy a koronavírus-fertőzés egyik lehetséges szövődménye a pánikbetegség, de mérvadó orvosi szaklapokban egyelőre ilyenről nem számoltak be. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a betegen a koronavírus-fertőzés nélkül is jelentkeztek-e volna pszichés tünetek. Éppen ezért egyelőre nagyon nehéz ok-okozati összefüggéseket kimutatni – fogalmazott a virológus.
Egészen más, ha egy tüdőfolyamatról vagy bármilyen más, akár mikroszkopikus nyomokkal járó szervi elváltozásról van szó, mintha egy olyan nagyon bonyolult műszerről, mint az emberi agy. – Ha majd statisztikai értelemben mérvadó számban, azaz több száz esetben mutatják ki a jelenséget, már megalapozottnak tekinthetjük az összefüggést, de egyelőre csak annyit jelenthetünk ki, hogy felmerült a gyanú – mondta a szakember. Rusvai fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mivel a koronavírus sok emberen egyáltalán nem okoz tüneteket, könnyen lehet, hogy olyan személyeken diagnosztizálnak pszichés betegséget, akik ugyan megfertőződtek, ám ez rejtve maradt.
A pánikbetegség fizikailag kimutatható tünetei a megemelkedett vérnyomás, a szapora légzés és a verejtékezés, amit erős stressz és rossz hangulat kísér, akár hirtelen kitörő sírógörcsökkel. Rusvai mindehhez hozzátette, hogy a tüdőgyulladással járó koronavírus-fertőzés egyik lehetséges szövődménye a tüdőfibrózis, ám a kórokozó eredményezhet heregyulladást és fokozott infarktushajlamot is, ám még ezek sem bizonyítottak statisztikailag.
– Maga a betegség még csupán egyéves, ezért nincs elég hosszú távú megfigyelés, így a hosszú távú szövődményeket sem ismerhetjük biztosan – szögezte le a szakértő.
A koronavírus ugyan egymás után szedi áldozatait, de még mindig kedvezőbbek a halálozási adatai, mint a spanyolnáthának, vagy a 2002-ben megjelent első SARS-vírusnak.
– Az előzőből nem lett világjárvány, hanem megmaradt regionális szinten, akárcsak a fertőzöttek 80 százalékával végző ebola.
Hogy mi terjed el az egész Földön, az az emberi viselkedésre, a járványvédelmi szabályokra, és a vírusterjedés módjára vezethető vissza. A nagy ragályozó képességű kórokozók, mint ez, cseppfertőzéssel terjednek, ugyanúgy, mint az influenza.