Az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe világszerte az ENSZ statisztikája szerint. Magyarországon évente körülbelül 1,8 tonna élelem landol a kukában vagy a megsemmisítőben. Valamit tenni kellene ez ellen!
Az az élelmiszermennyiség, amit később kidobnak, a világon 1,4 milliárd hektár földön terem meg, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. A jelenlegi élelmiszerpazarlás komoly környezeti problémákat okoz – közölte a Klímapolitikai Intézet. A pazarlás visszaszorításával sokat tehetnénk a környezetvédelemért is.
Sok étel úgy kerül a szemétbe vagy a megsemmisítőbe, hogy valójában felhasználható volna, ha a kereskedőktől vagy az éttermektől még idejében azokhoz kerülne, akik gyorsan elfogyasztják – ez azonban nem érdekük azoknak, akik csak a hasznot nézik.
A fejlett országokban fejenként 105 kiló élelmiszer megy a szemétbe vagy az égetőkbe, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában csak 8 kiló. Magyarországon a becslések szerint összesen 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, ennek a harmada keletkezik a háztartásokban, a többi a kereskedelemben és a vendéglátóhelyeken.
Franciaországban érdekes megoldást találtak erre, és sikerült is felére leszorítaniuk a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét: az élelmiszerpazarlás elleni Nemzeti Paktum többek között megtiltotta a nagy élelmiszerboltoknak és óriási kereskedőláncoknak, hogy megsemmisítsék a fogyasztásra még alkalmas élelmet, és kötelezik őket, hogy jótékonysági szervezeteknek adják oda a felesleget.
Általában kétféle jelöléssel találkozhatnak a vevők az üzletekben: az egyik a „minőségét megőrzi”, a másik pedig a „fogyasztható”.
A „minőségét megőrzi” dátum azt garantálja, hogy a termék minősége – megfelelő tárolás mellett – kifogástalan marad, de ez nem jelenti azt, hogy a megadott dátum után rögtön fogyasztásra alkalmatlan lesz. A „fogyasztható” dátum már más kategória, ezt a gyorsan romló élelmiszereknél, például a joghurtoknál alkalmazzák. Ezek már másnap sem fogyaszthatók.