Óriási károkat okozott egy forgószél hétfő este Orosházán. Ez egyelőre ritka jelenség itthon, de a meteorológusok szerint jobb, ha hozzászokunk.
Hirtelen, hatalmas széllökésekkel csapott le a heves vihar Orosházára. Egyik pillanatról a másikra jött a szélvihar, és leszakadt az ég. A lökések gyökerestől tépték ki a fákat. A tetőkről repültek a cserepek, garázsok rongálódtak meg. Még a helyiek sem igen értették, hogy mi történik, csak sejteni merték, hogy ez más, mint egy átlagos vihar.
Hangos zúgásra lettek figyelmesek a helyiek
Úgynevezett EF0 erősségű felhőtölcsér, azaz tornádó pusztított a városban. A Katasztrófavédelem nagy erőkkel dolgozott: a BEOL információi szerint a kárelhárítás során leszakadt légvezetéket is el kellett távolítani. Ráadásul a viharban leginkább érintett terület, a Hajnal-lakótelep egy fás, ligetes rész: sok a magas, évtizedek óta növekvő fenyőfa. Így itt különösen sok dolga akadt a tűzoltóknak. A szél nem kímélte a Nagy Gyula Területi Múzeumot sem, amelyre egy fa dőlt.
A környéken lakó szemtanúk hangos zúgásra lettek figyelmesek, majd csak azt látták, ahogy a fákat csavarja ki a szél.
– A vihar másodpercek alatt csapott le. Kijöttem az udvarra, amikor láttam, hogy leszakad az ég. Néhány perccel később hallottam, hogy az összes cserép lerepült a tetőnkről, de ekkor még szakadt az eső, ezért visszamenekültem a lakásba. A vihar után felmértem a károkat, és akkor vettem észre, hogy egy nagy lyuk tátong a tetőn – mesélte egy helyi lakos az OrosCafénak.
Egyre gyakoribb lesz a lakott területen
– A tornádó hazánkban nem egy gyakori jelenség, de az elmúlt néhány évben egyre többet regisztráltak – mondta el a Borsnak Németh Lajos meteorológus. Véleménye szerint szélsőséges időjárási jelenségek – így tornádók is – 50–100 évvel ezelőtt is voltak, de nem volt olyan eszköz, amivel megörökítették volna őket. Ugyanakkor az éghajlatváltozással egyre többször fognak kialakulni olyan heves zivatarok, amelyek károkozó szélviharral, jégesővel, netán felhőtölcsérrel járnak.
Németh Lajos hozzátette: ha a tornádók száma növekszik, nagyobb eséllyel pusztíthatnak lakott területen, de közel sem olyan erővel, mint Amerikában.
Szupercella szükséges a kialakuláshoz
Hatalmas, sötét viharfelhőt szinte mindenki látott már. Amikor ebből egy tölcsér ereszkedik, és ez földet ér, ezt hívjuk tornádónak. A kialakulásához speciális légköri helyzet kell: heves zivatarok, úgynevezett szupercellák és örvényesség. Egy felhőtölcsér úgy örvénylik, mint ahogyan a lefolyóban folyik a víz.
A tornádó csupán néhány percig létezik, viszont annál nagyobb pusztítást tud okozni: a legerősebb, szaknyelven EF5-ös tölcsérek akár a 300–350 km/h-s szélerősséget is elérhetik. Az orosházi eset a leggyengébb, EF0 kategóriába tartozik, amihez 100–130 km/h-s, orkán erejű szél társul.
Magyarország történetének legpusztítóbb tornádója 1924-ben söpört végig Biatorbágytól Vácig. Ez egy EF4-es tölcsér volt, nagyjából 250–300 km/h-s széllel.
