Ha a nagyvárosokban 50 kilométer/óráról 30-ra változna a sebességhatár, az nem csökkentené a levegő- és zajszennyezést.
Forrás: MTI
A hazai nagyvárosok, elsősorban Budapest közlekedési terheltsége az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, ezzel együtt a környezetszennyezés, a levegő- és zajszennyezettség is jelentős mértékben nőtt. Az érintettek folyamatosan keresik a megoldást, miként lehetne csökkenteni ezeket a hatásokat, és a pandémia előtt gyakran lehetett hallani, hogy a megengedett sebességet 50-ről 30-ra mérsékelnék. A döntést ugyan egyelőre elhalasztották, de nem került le a napirendről.
A témáról sokan fejtették már ki a véleményüket, mind a pártolók, mind az ellenzők oldaláról, most azonban megjelent egy tanulmány, amelyet a Műegyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának munkatársai csináltak, modellezve az esetleges korlátozás hatásait.
A közlekedés egy nagyon összetett, komplex rendszer, így nehéz olyan döntést hozni, amely minden szempontból pozitív eredményt hozna. A főváros célja a biztonságosabb közlekedés, a légszennyezés csökkentése, és ezzel együtt az alternatív közlekedési módok, mint a gyaloglás vagy a kerékpározás előtérbe helyezése.
A tanulmányhoz egy számítógépes forgalomszimulátort használtak.
Két útszakaszt vizsgáltak három forgalomsűrűség mellett, és a megadott paraméterek alapján az látszik, hogy a lassított forgalommal az üzemanyag-fogyasztás, ezzel együtt az emisszió is növekszik, de a hosszabb menetidő mellett nagyobb a zajszennyezés is. Természetesnek tűnik, és érveltek is vele sokan, hogy kisebb sebesség mellett kevesebbet fogyasztanak és szennyeznek majd a járművek, ám a körülmények miatt a tanulmány mást mutat.
Ennek persze megvan az oka: bár azt hihetnénk, hogy alacsonyabb sebesség mellett az autó kevesebbet fogyaszt, ami részben igaz, de a lassabb haladás miatt ezt hosszabb ideig teszi egy adott útvonalon, ráadásul a benzinmotoros autóknál olyan rossz, alacsony hatásfokú fordulatszám-tartományban kell üzemelnie a motornak, hogy az üzemanyag elégetése sem olyan tökéletes. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan 30-as sebességgel menni szinte lehetetlen. A lassabb haladás miatt a lámpáknál való álldogálás is fokozódik, és persze több indulással – ezáltal magasabb fogyasztással – is kell számolni.
Persze mondhatnák, hogy a lámpákat át kell állítani erre a tempóra. De visszautalva arra, hogy a közlekedés egy komplex rendszer, amelyben a tömegközlekedési járművek is benne vannak, és velük is össze kell hangolni a ritmust, ez nem is olyan könnyű. Ráadásul a teljes menetrendet át kellene írni a hosszabb menetidők miatt, több járműre lenne szükség az azonos szolgáltatáshoz (mivel a buszok hosszabb ideig vannak lekötve egy fordulóban), szóval nehéz olyan beállítást találni, ami a közlekedés minden résztvevőjének – a főútvonalnak, a kötött pályás forgalomnak, a keresztirányú forgalomnak – előnyös.
Egy sebességcsökkentésnek persze vitathatatlanul nagy előnye lenne a közlekedésbiztonság javulása, a kevesebb súlyos személyi sérülés, akár halálos baleset. Viszont a lassabb tempónál alkalmazott rövidebb követési távolsággal a koccanások száma emelkedhet.
Mindezek alapján a szakértők remélik, hogy egy területi alapú rendszer kerülhet kidolgozásra, ahol az adott városrészek környezeti lehetőségeit figyelembe véve határozzák majd meg a maximális sebességet.