29 millió forintot szívott el az egykor heroinfüggő sportoló, Dietz Gusztáv. Laky Zsuzsi férje tíz éven keresztül volt a drog rabja.
Elképesztő utat járt be a volt szépségkirálynő, Laky Zsuzsi férje, akit a Legbátrabb párosból ismert meg a közvélemény. A többszörös Európa- és Világ-bajnok ketrecharcos Dietz Guszti tíz éven át volt heroinfüggő. A családapa ma már elrettentő példaként beszél korábbi sötét életéről.
– Tizennégy-tizenöt éves lehettem, amikor épp csak egy kerülettel arrébb költöztünk a családommal, a tizenkettedikből a tizenharmadikba. Teljesen más közeg volt, el kell, hogy mondjam, merőben más emberanyag. Nem volt nehéz belekeveredni minden butaságba, mondanám, jött minden magától, főleg azután, hogy elveszítettem az édesapámat – kezdi a Borsnak a profi MMA-s. – Egy nap arra értem haza az iskolából, hogy apu eszméletét vesztve a földön fekszik. Rugdostam, ráncigáltam, ordítottam, hogy magához térjen, de semmi nem történt. Szívinfarktust kapott. Akkor, ott belőlem is eltávozott egy darab, és kezdetét vette egy másik élet, amit ma már senkinek sem kívánok.
Guszti ezután lett a legveszélyesebb és legaljasabb drog, a heroin rabja.
– Szinte mindent kipróbáltam, de leginkább a heroinban találtam meg a lelki békémet. Csak magamra figyeltem, a gondolataimra, az érzéseimre. A házunkban lévő liftakna volt az otthonom, ahová mindig elbújtam. Anyám csak éjszakánként jött haza, reggeltől estig dolgozott. Apám halála után a munkába menekült. Persze egy idő után neki is feltűnt, hogy rossz irányt vett az életem, de akkor már nagyon késő volt, se isten, se ember nem parancsolt nekem. Elvesztem a kábítószer tengerében, ami két kézzel húzott a halálba. De még a pokolba sem kellettem senkinek – taglalja a sportoló, akinek az orvosok nem jósoltak hosszú életet.
– Egyértelmű volt, hogy rövidesen meghalok, ha nem állok le a droggal. Meg is haltam, többször is újra kellett éleszteni, de valamiért mindig visszajöttem. És újra kábítószereztem. Sorra haltak meg a körülöttem lévő emberek, több temetést láttam, mint bárki, de nem hatott meg. Újra kábítószereztem. Aztán, amikor a szabadságom forgott kockán, kénytelen voltam elmenni egy rehabilitációs intézetbe, de még onnan is kirúgtak. Olyan ramaty állapotban voltam, hogy beszélni sem tudtam, a csontjaimat pedig szinte csak bőr takarta. A lelkész azt mondta, hogy nem vagyok méltó arra, hogy a bibliai igéket befogadjam, többé nem akar látni. Ezt követően anyám elküldött egy pártfogó felügyelőhöz, aki egy év alatt kigyógyított a betegségből. Mondanom sem kell, az elvonó még a túladagolásnál is rosszabb volt, folyamatos rohamaim voltak, az egész testem görcsben rángott, de végül egy küzdelmes év után sikerült leszámolnom a függőségemmel.
Guszti a gyógyulása után kezdett sportolni, és új értelmet nyert az élete.
– A ketrecharcnak köszönhetem, hogy nem csúsztam vissza, hogy 17 éve nem nyúltam heroinhoz, hogy élhetek. Noha a múltamat sosem titkoltam, és senkit sem hibáztattam, mégis ma már elképedve tekintek vissza arra a tíz évre, amit elfecséreltem az életemből. Mégsem bántam meg. 29 milliót elszívtam, többször is meghaltam, de olyan dolgokat tapasztaltam, amelyekről nem sok ember mesélhet ép ésszel. Küldetésemnek érzem, hogy segítsek a hozzám hasonlóknak: prevenciós jellegű előadásokat tartok, már több tucat embernek segítettem a leszokásban. Lehetőséget kaptam egy másik életre, amit ma már boldog férjként és édesapaként élek. A pokolból tértem vissza, de mindenkinek üzenem: itt sokkal jobb!
