Szerencsehozó szobrok sokasága található Budapesten. Az alkotások érintése a legendák szerint különleges védelmező erővel bír. A Bors összeállításában az öt legérdekesebb példát vettük lajstromba.
Lószerszámot simogasson a sikerért
A várnegyedben máig megcsodálható a Szentháromság és az Úri utca kereszteződésénél található Hadik András, Mária Terézia Berlint megsarcoló huszárjának lovas szobra. Erdély kormányzója a kor egyik legismertebb alakja volt. 1757 őszén indult el az ellenséges frontvonalak mögé Berlinbe. Hat nap alatt ért a 4300 fős seregével a porosz városba.
Készíttetett két tucat női kesztyűt a császárnőnek, viszont a berliniek csakis balkezes kézrevalókat gyártottak, hogy ezzel kifejezzék: szerintük a huszárvezérnek balkézről megvolt az uralkodó. A szoborhoz kötődő hagyomány szerint a vizsgára készülő diákoknak a ló legnemesebb pontját kell simogatniuk a biztos sikerhez.
Zrínyinek készült, Anonymus lett
A Vajdahunyad várában található a Ligeti Miklós által készített Zrínyi Miklós-szobor. Az alak ülő helyzete és arctalansága miatt a bírálók tetszését az alkotás egyáltalán nem nyerte el. A közönségét viszont igen, ám a művet Zrínyiről átnevezték Anonymusra. A hozzá kötődő legenda szerint az alak tollát érdemes megérintenie annak, akinek ihletre van szüksége, ezért a szobor elsősorban az írók körében vált népszerűvé.
Film tette híressé a korsós szobrot
Az egyik belvárosi díszkút felett látható egy korsós női alak. Ez a szobor eredetileg egy Hild József által épített ház belső udvarán állt, és talán sosem vált volna ismertté, ha Szabó Magda Abigél című művéből nem készül film. A forgatásokhoz ugyanis ezt a művet kérték kölcsön, majd a munka végeztével vissza is vitték az eredeti helyére.
A történetet ismerők tudják, hogy az árkodi leánynevelő intézet lakói a szobor korsójába helyezték üzeneteiket, ha valamilyen csodás segítségre vágytak. Az irodalmi műben a segítséget valójában Kőnig tanár úr adta meg a diákoknak, ám ők ezt nem tudták. A szobor legendája viszont az Abigéltől függetlenül önálló életre kelt, ezért sokan ma is dobálnak cetliket a korsóba.
Legyen aprója, ha a kútnál jár
Mátyás kútja a Hunyadi udvar egyik fő ékessége. A budai hegyekben vadászó királyt és kutyáit ábrázoló szoborkompozíció egy szökőkút felett nyert elhelyezést.
Az együttes jobb oldalán üldögél egy őzike társaságában a Vörösmarty balladájából ismert Szép Ilonka, aki egy séta során találkozott egy jóképű férfival. Azonnal szerelembe estek, és a lány meghívta a fiút a házukba. Később Ilonka az idős apjával a várba látogatott, és ott érte őket a felismerés, hogy a fess fiatal valójában az ország uralkodója, így ők nem lehetnek egymásé. Szép Ilonka a bánatba belehervadt. A legenda szerint aki a kútba pénzt dob, biztosan visszatér még hozzá.
Szerencsét hoz a macskafarok
A Kálvin téri aluljáróban található vörösmárvány műalkotás az egykori kecskeméti kapu nyílása alatt honol. A művön az alkotó kedvenc macskája is megjelenik. Maci cica farkának megérintése pedig állítólag szerencsét hoz.
