Rusnyák és veszélyesek: Csonttörő lázat, sárgalázat és nyugat-nílusi vírust terjeszteni képes szúnyogok jelentek meg hazánkban

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektet indított korábban, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez. Az UnivPécs.com-nak korábban már nyilatkozott a projektről dr. Kurucz Kornélia, a PTE Természettudományi Kar adjunktusa, egyúttal a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja.

Kiderült például, hogy 

Megközelítőleg 50 szúnyogfaj él Magyarországon, de ezek nem mindegyike táplálkozik emberről.

Vannak viszont olyan új fajok, amelyek nagyon is veszélyesek lehetnek az emberre.

Kurucz Kornélia elmondta, a trópusi vírusokmegjelenésére kimondottan fel kell készülnünk.

- Talán elsőként mindenkinek a malária, ami egy vérparazita, jutna eszébe. Ugyan a múlt században rengeteg áldozatot követelt nálunk is, sikerült eliminálni egész Európából sok évvel ezelőtt. A terjesztője, a foltos maláriaszúnyog itt él köztünk most is, de a kórokozó (Plasmodium) nincsen jelen. Addig nem kell azon aggódnunk, amíg be nem kerül hozzánk újra - mondta a kutató.

- A chikungunya vírustól (több napig tartó magas lázzal és erős izomfájdalommal jár), a Nyugat-nílusi vírustól (súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek), vagy akár a Dengue vírustól (influenza szerű tünetek, hányás-hasmenés, bőrkiütések, ízületi fájdalmak) már inkább van mit tartanunk. Az eredetileg Afrikából származó chikungunya vírus mára minden trópusi és szuptrópusi régióban előfordul, illetve Európán belül, Olaszországban és Franciaországban okozott járványokat - folytatta a nem túl rózsás kép lefestését dr. Kurucz Kornélia.

A Nyugat-nílusi láz mára az egész világon elterjedt, Európán belül is endemikusnak mondható, ez alól Magyarország sem kivétel. Ugyan Dengue járványokkal is szembesültünk már Európán belül (Görögország, Madeira), hazánkban egyelőre nem számottevő a kockázat. Sokan a Zika-vírustól rettegnek a legjobban. Eredeti elterjedési területén kívül még csak Amerikában okozott komoly problémát, talán mindenki emlékszik a Brazil járványra, Európába csak egy-egy turista hozta be, de mindenképp érdemes szem előtt tartani ezt a kórokozót is

Ezek a vírusok emberről emberre közvetlenül nem terjednek, minden esetben kell hozzá egy vektor-szervezet: a szúnyog. Ha egy Zika-vírusos beteg érkezik Európába, s őt megcsípi egy olyan szúnyog, amely képes terjeszteni a Zika-vírust, és megcsíp egy másik embert, akkor van esély, hogy tovább folytatódjon ez a láncolat. Minél több embert csípnek meg ilyen szúnyogok, annál nagyobb az esély a járvány kialakulására. A Zika-vírus és a Dengue láz csak toporog a küszöbön. Képes lenne mindkettő fennmaradni Európában, itt vannak már az őket hordozni képes szúnyogok…

A klímaváltozás az oka

A klímaváltozás, valamint az intenzív áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába. Ez a folyamat a biológiai invázió, melynek következtében az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új faj érkezett hazánkba. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót (például vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek.

A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismernünk kell e fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait, melynek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak 2019-ben. A lakossági bejelentéseket (fogott példányok, mobilapplikáción vagy e-mailen keresztül küldött fényképek alapján) dipterológus szakemberek azonosítják be, majd a tudományosan igazolt észlelések összegzésével az itt közzétett tájékoztató ábrák készíthetők. Az adatok további feldolgozásával a kutatók információt kapnak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.

Itt nézheti meg grafikonon is, hogy hol, milyen szúnyogot találtak.

ÁZSIAI TIGRISSZÚNYOG

Mivel opportunista, aktívan csípi mind az embert, mind az állatokat, amely jelenségnek jelentős szerepe lehet az állatról emberre történő kórokozók átvitelében. Laboratóriumban eddig 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírus) izoláltak ebből a fajból. Ezek közül humán egészségügyi szempontból a legjelentősebbek a dengue, vagy más néven csonttörőláz, a sárgaláz vírus, a nyugat-nílusi vírus valamint a japán encephalitis vírus. A 2006–2007-es olaszországi chikungunya-járvány során az ázsiai tigrisszúnyogot jelölték meg mint a járvány egyik vektora. Az ázsiai tigrisszúnyog potenciális terjesztője a Zika-vírusnak, ugyanakkor nemcsak vírusok, hanem fonálférgek vektoraként is ismert, így képes terjeszteni a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet.

JAPÁN BOZÓTSZÚNYOG

A rovarok által közvetített vírusok közül képes a Nyugat-nílusi vírust terjesztésére, amellyel Amerikában járványt is okozott. Számos laboratóriumban tesztelték, és kiderült, hogy az állat képes átadni a Japán encephalitis vírusát, a Chikungunya vírust, a Rift Valley-láz vírusát, a Sárgaláz vírusát és a Dengue vírusát is.

KOREAI SZÚNYOG

A faj betegségek terjesztésében betöltött szerepe sok esetben még nem tisztázott. Eredeti elterjedési területén, Ázsiában potenciális terjesztője a japán agyvelőgyulladást (encephalitist) okozó vírusnak, valamint az elefántiázis (nyirokerek elzáródása) nevű betegséget okozó Brugia malayi parazita fonálféregnek, amely kórokozóktól Európában egyelőre nem kell tartanunk. Kísérletes körülmények közt beigazolódott, hogy képes terjeszteni a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens fonálférgeket, melyek egész Európában, köztük hazánkban is komoly állategészségügyi kockázatot jelentenek, továbbá a Chikungunya láz vírust, amely Európába behurcolva Olaszországban és Franciaországban okozott több alkalommal is járványt.