Előfordult, hogy Patocska Olivér egy hétig csak rizst evett, édesanyjával albérletből albérletbe költözött, és külföldön is szerencsét próbált egy szebb jövő reményében. Az X-Faktor lehetőséget adott, hogy kitörjön a szegénységből.
Patocska Olivér gyermekkoráról eddig senkinek sem beszélt, a múlt fájó emlékeit még a hozzá legközelebb állók előtt sem fedte fel. Nem azért, mert szégyellné, egyszerűen nem akarta, hogy sajnálják. Abból azonban, ahogy nyilatkozott vagy a körülöttük kialakult felhajtást kezelte, érezni lehetett: számára talán sokkal nagyobb a tétje ennek a versenynek, mint bárki gondolná.
A ByTheWay tagja a Borsnak meglepően őszintén beszélt azokról az időkről, amikor még nem jutott mindennap meleg étel a tányérjára. – Hol is kezdjem? – tette fel a költői kérdést mindjárt az elején Olivér, hiszen annyi minden rossz történt már vele eddig, hogy felsorolni is nehéz. – Kétéves voltam, amikor elváltak
a szüleim. Nagyszüleim már a házasság ellen is tiltakoztak, anyu ugyanis még csak 19 éves volt, a biológiai apámnak pedig már akkor is rossz volt a híre.
– Mindig sok tartozást halmozott fel. Sokszor előfordult, hogy mindenféle furcsa alakok keresték – folytatta Oli, akinek édesanyja mindezek ellenére megpróbált mindent megtenni, hogy két fia élete boldog legyen. Egy fizetésből, az apai gyerektartás hiányában ez azonban nagyon nehéz volt. Olinak és testvérének alig volt ruhája. Egy aprócska albérletbe, majd egy hitellel jócskán terhelt káposztásmegyeri lakásba költöztek, s volt olyan is, hogy a szomszédok adták össze nekik a napi betevőre valót.
– Eleinte kéthetente láttuk ôt, ahogy azonban a gyerektartás körüli viták és perek kezdtek elmérgesedni, kamaszkoromban ezek a találkozók is elmaradtak – magyarázta az énekes, aki érettségi után egyszer megpróbálta helyrehozni a kapcsolatát édesapjával.– Tizennyolc évesen Németországba költöztem. Ő akkor már kint dolgozott, egy ideig nálam élt, de a törékeny bizalmat nem sikerült helyreállítani – fogalmazott Olivér.
– Ebben az időben történt az is, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték többek között. Én pedig 2011-ben hazajöttem az X-Faktor miatt. Amikor először kiestem, depressziós lettem, akkor döntöttem el, ha belepusztulok is, megcsinálom. A német tartalékaimból éltem, amikor azonban elfogyott, előfordult, hogy egy hétig rizst vagy tésztát ettem, vagy a barátaim hoztak nekem enni.
– Amikor 2012 októberében másodszor estünk ki (akkor már a ByTheWay-jel) pár hónapra Angliába költöztem, az idei verseny és a csapat miatt azonban újra hazajöttem. Ennyi nehézség után pontosan tudom, hogy mit jelent küzdeni. Hiszek abban, hogy a ByTheWay-jel ott leszünk a végső döntôben – mesélte kalandos életét a kamaszlányok kedvence, aki azt is elárulta, sosem tudná azt mondani, hogy apa.
