Ami a szívén, az a száján. Lesújtó véleménnyel van a saját kollégáiról, de legalább beismeri: ő sem tökéletes. Hirdeti: a rákból is van kiút.
Henrik, meglepően jól néz ki!
Igen? Ezt ma már másodszor hallom, akár igaz is lehet. Jó passzban vagyok. Decemberben volt két éve, hogy vastagbélrákkal műtöttek. Félévente van kontroll, épp a múlt héten voltam az onkológus professzornál. Megnézte az összes leletemet, kezet fogott velem és gratulált. Ezt megúsztam, pedig a vastagbélrák tízezreket visz el. Jól vagyok, és nincs betegségtudatom!
Tudatában volt annak, hogy meghalhat?
Az utolsó pillanatban műtöttek meg. Ugyan cukorbeteg lettem, mert a hasnyálmirigyem egy részét is eltávolították, de fegyelmezett vagyok. Reggel, este inzulint adok magamnak, rendesen mérem a mérnivalót. Ezekkel együtt tudok élni. Azzal viszont már nehezebb, hogy látom azt a rengeteg embert, akik órákig várnak az ellátásra a kórházakban. Rossz érzés. Nem jó VIP-betegnek lenni! Milyen igazságtalan, hogy én napi 32 ezer forintért, egyedül, egy luxusszobában gyógyultam, ahol még az orvosok is az ágyamhoz jöttek, mások meg órákat várnak, és még hálapénzt is kell fizetniük.
Nem kötelező VIP-betegnek lenni!
Jaj, de jópofa! Akkor ne menjek repülővel se, hanem ússzam át az óceánt, aztán gyalogoljak? Hát ez butaság! Nézze, aki megteheti, magánfogorvoshoz megy, aki nem, az kénytelen a tömegellátásban részt venni. A különbséget érezni lehet. Én szeretek például kényelmes, biztonságos autóban ülni, de jártam kis Polskival és Trabanttal is, amikor csak arra volt lehetőségem. Így vagyok ezzel is.
Az írással hogy áll?
A könyvhétre jelenik meg az új könyvem. Ilyen terjedelmes könyvet még nem írtam. Borzasztóan izgalmas. Egy gengszter élettörténete, aki 29 évet és 8 hónapot töltött börtönben. Az első számú közellenség lesz a címe. Már most érdeklődnek iránta, hogy filmet forgatnának belőle.
Közben az ATV-n is fut a műsora. Tudja, hogy gyakran felbőszíti a nézőket?
Hallottam róla. Jól szórakozom rajta. Főleg idős hölgyeknél verem ki a biztosítékot, teljesen ki vannak tőlem akadva. Én viszont imádom ugratni a Gyurcsány-hívőket. Mulattatnak. Komolyan mondom, mikor Vágó Pista hablatyol Gyurcsányról, az jobb, mint Hofi. A Havas a pályán a legnépszerűbb műsor az ATV-n. Elképesztő nézettsége van.
Ön a flegmaságból és nagyképűségből csinál profitot.
Na, azért jóképű is vagyok magamhoz képest, nem?
Legyen! Javítok. Sármos, flegma és nagyképű.
Ezt a képet alakítottam ki magamról, tudatosan.
Ön nagyképűnek tartja magát?
Egyáltalán nem! Akik közelről ismernek, ezt tudják. Azt nem mondom, hogy én vagyok a szerénység mintaképe, de a kevés erényeim közé tartozik, hogy tisztában vagyok a gyengeségeimmel is.
Valóban? Avasson be!
Néha gonosz vagyok. Vannak emberek, akik nem ártottak nekem, de mivel képmutatóak, csakazértis beléjük kötök, hogy büntessem őket. Nem az én dolgom volna, de nem tudom megállni. Szegény Vágó Pistát is azért ugratom, mert mulatságos. Ez a görcsös akarás, hogy közéleti szereplő legyen, nevetséges. Elhitette magával, hogy akár főpolgármester-jelölt is lehet. Friderikusz is kinevezte magát a nemzet zsenijének. Vért tudok köpni tőle! Meglátom, és agyvérzést kapok!
A kollégáit sem kíméli. Miért?
Mert én kívülálló vagyok, nem tartozom a díszes társaságba. Életemben nem emeltem fel a telefont azért, hogy beajánljam az új műsoromat, elújságoljam, miről írok könyvet vagy hány kiló vagyok. Hívtam én magát? Nem, de ha már itt van, akkor nyilván elmondom, min dolgozom. Ha viszont nem jött volna, akkor is meglennék. Megvetem azokat, akik megállás nélkül reklámozzák magukat.
A betegsége után mégis több információt olvastam a testi panaszairól, mint amennyire igényem lett volna.
Nézze, két és fél éve, december 14-én operáltak, és valamikor március végén derült ki. A lányom egy barátnője szivárogtatta ki, és nem esett jól. 80-85 kilós testsúllyal szoktak meg, ami megy a 183 centis magasságomhoz. Én akkor 70 kiló voltam, láthatták, baj van. Aztán megírták, és arra gondoltam, ha ez velem megtörténhet – pedig jártam orvoshoz a panaszaimmal –, akkor mással is megeshet. Óriási szerencsém van. Nincs ugyan lépem, hasnyálmirigyem, a vastagbelem egy része is hiányzik, de jól vagyok. És nem bántam meg, hogy beszéltem a rákról. Arra biztatok mindenkit, időben menjen orvoshoz!
Térjünk vissza a kollégáira. Akad egyáltalán valaki, akivel szeret együtt dolgozni, netán kedveli is?
Azurák Csabát kifejezetten szeretem. Drukkolok neki. És szeretem Liptait is.
Liptait? Érdekes szeretet az, melyben bántjuk a másikat.
A hisztis díva Claudiából egy érdeklődő, normális nőt sikerült faragnom. Az elején olyan volt, mint egy rosszul idomított ló, amelyet folyton ütnek-vágnak. Egy ilyet az új gazda nehezen tör be. Csinálta a Claudia-show-t, aminek Friderikusz volt a producere, aki a fülesen keresztül szétüvöltötte szerencsétlen Liptait. Megalázta. Így kaptam őt meg. Egy idő után elkezdték érdekelni a hírek, megkérdezte, mi mit jelent, és teljesen normális nő lett belőle.
Tartják a kapcsolatot?
Épp tegnap beszéltem vele. Ahogy mondtam, a feleségem elutazott a lányunkhoz, mert ha ô füttyent, hogy kell a mama, akkor Havasné megy. Igen ám, de volt néhány színházjegyünk. A múltkor Szily Nórát vittem az Operába, ma pedig Csajkovszkij-est lesz. Megkérdeztem Claudiát, volna-e kedve eljönni. Igazából elsőre az ugrott be, hogy aki hozzámegy Gesztesihez, az nem jár Csajkovszkijra. Ez csak vicc! Szívesen jött volna, csak próbája volt a színházban.
Csak nem állja meg szurkálódás nélkül…
Egyébként nagyon kedves volt.
Félbemaradt a hibáinak és erényeinek részletezése.
Bátran vállalom az öniróniát. Jól szórakozom magamon. Ha valamit rosszul tudok, akkor önmagamat gúnyolom ki. Ebben a szakmában nincs helye a személyeskedésnek. Csak azért nem kötök bele valakibe, mert mondjuk nem adta meg a tartozását vagy egy cégbe, mert elrontott valamit. Ilyen bűnbe nem esem, de a személyesség, hogy a saját élményeimről beszéljek, az más.
Vannak titkai?
Nincsenek! Van néhány kollégám, akik az egész életüket végighazudják. Én nem titkolódzom. Nem olyan országban élünk, ahol például a másságot felvállalják, mégis viszolygok azoktól az emberektől, akik hazudnak. Látja, Kulkának évtizedekig tartott, mire vállalta, és történt valami? Semmi! A normális emberek továbbra is tisztelik benne a nagy művészt.
Mi a véleménye a Berki Krisztián-jelenségről?
Ez az ország ezt érdemli. Ha megnézzük, kik vannak az Alkotmánybíróságon, akkor akár Berkiből is lehet alkotmánybíró. És az is elképzelhető, hogy pár év múlva Berki joghurtot fogunk iszogatni.
1940-es évek
1949. június 25-én születik Budapesten, Rokobauer Henrik néven. Egy húga van.
1960-es évek
A Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizik. Felvételizik a Szegedi Egyetem jogi karára, de előző nap berúg, így bukja a felvételit. Autóvillamossági műszerész végzettséget szerez, de rövid ideig taxisofőrként is dolgozik.
1970-es évek
Jogi diplomát szerez. A Magyar Rádió hírszerkesztője, majd több műsor vezetője. Megnősül. Megszületnek gyermekei, Henrik és Nikolett.
1980-es évek
A Nap Tv szerkesztő-műsorvezetője. Írni kezd, Első műve: A láger.
2000-es évek
A Klubrádió műsorvezetője. A Mokka műsorvezetője, majd a Heti Hetes egyik szereplője. Többszörös nagypapa lesz. Íróként továbbra is sikeres.
