A Barátok közt Bartha Zsoltja nem elsősorban az okozott anyagi kár miatt lett ingerült.
Szerdán késő este még boldogan locsolta kertje frissen ültetett virágait Pikali Gerda és Rékasi Károly. Éjszaka azonban betolakodók jártak náluk, és több cserép növénnyel távoztak.
– Gerda, a két fia és az én fiam, Zsigmond is imádja a kertet. Amikor velünk van, mindig ott sürög-forog, és az ő egyik dédelgetett virágát is elvitték. Ilyenkor azt érzed, hogy elárultak, azt érzed, hogy nem egy virágot vittek el, hanem a lelked egy részét. Megdolgoztál érte, kifizetted, leadóztad, elültetted, gondoztad, locsoltad. És valaki bejön éjszaka az életteredbe és elviszi?! Miért nem a munkámat viszi el? Ha ásót és kapát teszek ki a kertbe, azt is elvinné, és dolgozna vele? – fakadt ki Rékasi.
– Bunkerben kellene élnünk? Ez aljas, undorító és gusztustalan. Az jutott eszembe, ahogy ott álltam a megmaradt növények között, hogy ha kérne, adnék. De éjszaka odajön valaki és lop? Én megdolgoztam érte. Most is a munkahelyemen vagyok, innen rohanok próbálni, én dolgozom, hogy meg tudjam venni. És valaki odajön, hogy elvegye tőlem? Ez nekem nem fér bele. Mit ünnepelt vajon tegnap, aki lopott tőlem? – utalt a munka ünnepére a színész. Gerdával néhány napja boldogan írták a netre feltöltött kép mellé: „Napsütés, meleg – tobzódik a kertünk. Jó ezt látni reggelente.”
– Amikor kölyök voltam Jászberényben, nem zártuk az utcaajtót. Nem kellett bezárnunk. Mert azt azért nem tartanám követendőnek, hogy én is vegyem el, ami a másé. Odáig nem aljasodom – mondta Rékasi, aki a közösségi portálon dühében üzent a világnak:
„Ne lopj virágot!”
