Bár Dombóvári István pikírt beszólásai időnként egyeseknél kiverik a biztosítékot, de eddigi 11 éves pályafutása során sosem érte semmilyen atrocitás a fellépések után.
Épp ezért maga sem gondolta volna, hogy pont egy Balaton körüli magánkiránduláson támadnak rá.
– Egy privát szálláson töltöttem az estém, ahol az udvaron odalépett hozzám egy fickó, hogy szelfit készítsen velem. Bárhol szívesen fotózkodok bárkivel, ha ez örömet okoz valakinek. Mindössze néhány perc türelmet kértem ettől a csontrészeg, nagydarab embertől, mert éppen gombfocit játszottam a telefonomon, és nyerésben voltam. Ám az ismeretlen illető nem várt két percet, sértegetni kezdett. Válaszul én is elküldtem őt szóban egy kicsit erőteljesebben – elevenítette fel a történteket a stand upos, aki úgy vélte, a szócsatával mindketten pontot tettek az ügy végére. Az ittas férfi azonban nem így gondolta, visszalopódzott Dombi háta mögé, és fejbe vágta.
– Erre felpattantam, vissza akartam adni legalább egy ugyanakkorát, de aztán megláttam, hogy egy kisgyerek fogja a kezét. Leblokkoltam, és tulajdonképpen még én szégyelltem el magam. Szürreális és nagyon béna szituáció volt. Mert így sem jó, hogy nem toroltam meg a sérelmemet, de úgysem lett volna jó, ha fejbe vágom a gyereke szeme láttára. Tipikus megoldhatatlan helyzet – mesélte a humorista, aki az incidens után még jó ideig nem tudott napirendre térni a történtek felett.
– Jól döntöttem, hogy nem ütöttem vissza. Az erőszak erőszakot szül. Viszont annyi hozadéka volt az esetnek, hogy másnap bejelentkeztem egy bokszórára. Nem csak a türelmetlenség zavar, hanem az is, hogy mindent kamerázunk a telefonunkkal, és emiatt már nem tudjuk megélni a pillanatokat. Olyan jó volt régen, az emberek találkoztak, köszöntek és egy jót beszélgettek. Ma már mindenki csak szelfizni akar.
