Havas Henrik vendég volt a ma reggeli Mokkában a TV2-n. Azt mondta: a Kiss László-ügynek csak mélységei vannak. Fel is sorolta ezeket a mélységeket:
– Az első mélység az, hogy a résztvevőknek – az elkövetőknek és az áldozatnak is – vannak gyerekei, unokái. Van egy kiterjedt család, ami egészen mostanáig büszke volt a mesteredző nagypapára, az egykori válogatott úszó nagypapára, a kiváló sportújságíróra. És most több tucat vagy talán száz ember magyarázkodni kényszerül egy 55 évvel ezelőtti ügy miatt – így Havas, aki Demcsák Zsuzsa közbevetésére, miszerint az áldozat, Takáts Zsuzsanna fia is csak most tudta meg, mi történt a hatvanas évek elején édesanyjával, így folytatta:
– Így van, egészen borzasztó. És hát az, hogy a média ezt így felkapta, az önmagában egy figyelemreméltó jelenség – és felmutatta a Népszabadság egyik címlapját Kiss László archív fényképével, ami szerinte a mélypont. – Lerágott csont, ezt a fotót már ezerszer láttuk. Hát, valamikor ’57-ben a sötétben bújkáló ellenforradalmárról közölt ilyen képet a Népszabadság. Nyilván példányszámot akar növelni, nyilván bulvárosodik ez a lap, de hogy ilyen mélységekig eljusson, az valami egészen elképesztő. Ráadásul semmi nóvum nincs. Egy aránylag jó nevű újságíró összefoglalja a tudnivalókat, valamit kitalál, hogy a gőzben egyébként molesztáltak egy lányt is – és ez címlapot ér? Miközben lemond az osztrák kancellár? Miközben ballisztikus rakétát lő ki Észak-Korea? Miközben Angela Merkel körül sűrűsödnek a problémák? Miközben a törökök jöhetnek a schengeni határon keresztül – esetleg, majd, tárgyalások kérdése – vízum nélkül? És akkor ez egy címlap a Népszabadságban? Hát, ez hihetetlen!
Erre Pachmann Péter műsorvezető – aki bevallotta: nagyon kedveli és tiszteli Havast – azt felelte, szerinte ez címlap, mert ennek olyan társadalmi vonatkozásai vannak. Mire Havas:
– 2016-ban lehet, hogy címlap, de elég szomorú, hogy ez címlap. Most mit akar ezzel a fotóval? Hát, láttuk már ezerszer ezt a három embert...
Aztán Demcsák kérdésére, hogy szerinte miért pont most bányászták elő ezt az ügyet, beszélt arról, hogy nem sokra tartja az úgynevezett revolverújságírókat, és hogy Gyárfás Tamás úszószövetségi elnök jött ki legjobban az egészből, aki amúgy nem jó kommunikátor, de jó menedzser. Aztán az Aczél Endrére vonatkozó kérdés kapcsán ismét megkapta a magáét a Népszabadság Havastól, amiért elbocsátotta vezető publicistáját, semmibe véve egy teljes életművet. Végül az igazságszolgáltatásról, annak társadalmi céljairól esett szó, aminek végén ismét felemlegette Havas a címlapon hozott Kiss-portrét, ami szerinte azt üzeni: „átadjuk őt a közmegvetésnek”.
De itt a teljes, meglehetősen elgondolkodtató beszélgetés 10 percben:
