Forrás: Fejér Bálint
Túlvan az első csókon Pokorny Lia és Bereczki Zoltán. Új darabjuk, a Pillanatfelvétel hozta ilyen közel őket. Mondhatnánk, nagy ügy, színészek, eljátsszák, mégsem volt egyszerű feladat számukra.
– Hetekig volt bennünk valami fura szemérem, szokatlan félszegség – meséli Lia. – Nyilván azért, mert évek óta ismerjük egymást, és nem ilyen a viszonyunk. Zolival sokkal furább volt csókolózni, mint egy olyan kollégával, akiről semmit sem tudok. Mind a ketten zavarban voltunk, furcsa volt másképpen egymáshoz érni. Emlékszem a napra, amikor ez a fura blokk egyszer csak elmúlt. Amikor máshogy néztem a szemébe, amikor szövetségesek lettünk. Amikor a próbafolyamat odaért, hogy egymás tekintetébe kellett kapaszkodnunk, már alakult. Miután az első csókjeleneten túlvoltunk, már könnyebben ment. Zoli szenvedélyes pasi, jó dolgom van – neveti el magát.
A szerelmi jeleneten túl minden másban előnyükre vált az, hogy régóta szoros, szeretetteljes a viszonyuk.
– Barátok vagyunk, ismerjük egymást – folytatja Lia. – Tükröt tartunk egymás elé, ami nagy segítség. Tudom, hogy ő honnan merít, és fordítva. Tudjuk, hogy a másik miért mond bizonyos mondatokat. Mindketten szenvedélyesek vagyunk, tudjuk, mitől robban ki egy vita, és tudjuk kezelni a robbanást. Egyszer volt csak feszültség köztünk, de azt az energiát is hasznosítani tudtuk a munka során.
Már nem is számolja, hogy a mostani hányadik bemutatója volt, de Lia még mindig úgy izgul, mint az elsőnél.
– Hajnali háromnegyed hatkor mintha szívlapáttal ébresztettek volna – meséli vidáman. – A premier izgalma olyan, mint amikor halálosan szerelmes vagy, és készülődsz az esti randira. Egész nap semmi másra sem tudsz gondolni, csak arra, hogy találkozol életed szerelmével. Imádom!
