Egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság K. Andreát, aki 2012 decemberében az őt kirabló robogósok után eredt, és üldözés közben az egyikük meghalt. Andrea biztosan fellebbez, elképesztőnek tartja az ítéletet.
Négy évvel ezelőtt hónapokon át tartotta rettegésben a budapesti Kolosy tér környékét két rabló, akik jellemzően egyedül közlekedő nőket raboltak ki úgy, hogy a robogóval a dugóban araszoló kocsik mellé álltak, ha táskát láttak az első ülésen, egy kővel betörték az ablakot és kikapták az értékeket. 2012 decemberében K. Andrea autóját is a leírt módon rabolták ki, a nő azonban másként reagált, mint mások, gázt adott és a támadói után eredt. Az üldözésben több autót összetörtek, aztán egymással is ütköztek, a motor elcsúszott az aszfalton, amiről az utas lerepült, és a kórházba szállítás közben életét vesztette. A rablótársa segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről, napokkal később kapta el a rendőrség.
K. Andreát először halált okozó közúti veszélyeztetéssel vádolta az ügyészség, első fokon kedden hoztak ítéletet.
Eszerint a vádlott bűnös közúti veszélyeztetésben és rongálásban, ezért egy év börtönre, ezt két évre felfüggesztve ítélték, a jogosítványát pedig két évre bevonták.
A rablók egyik korábbi áldozata volt Kern András felesége, Judit asszony is, aki a Borstól értesült az ítéletről.
– Szerintem ez az édesanya nem ölni indult, sokkos állapotban lehetett, a táskája után hajtott – meséli Judit.
– Ehhez képest most őt ítélték el. Nehezen értelmezhető ítélet, ha a bírák is átélték volna azt a sokkot, amit a berobbanó ablak zaja okoz, azt a tehetetlenséget, amikor fényes nappal kirabolnak, és nem tehetünk ellene semmit… meggyőződésem, hogy másként ítélkeztek volna. A véleményem az, hogy ez a hölgy nem érdemelt volna semmilyen büntetést, nagyon sajnálom, hogy ez történt vele.
K. Andrea, akinek a tárgyalás során végig egy padon kellett ülnie az életben maradt motoros rablóval, a következőt mondta a Borsnak:
– Elképesztő az ítélet, ahogy elképesztő ez az eljárás is – magyarázta. – A bíró azzal érvelt, hogy aki kocsit vezet, az nem lehet ideges, ezért vette el két évre a jogosítványomat négy évvel azután, hogy kiraboltak fényes nappal. Az ablakom betörése és a végső pillanat között nem telt el egy perc sem… ennyi idő alatt döntöttem, cselekedtem. Nem akartam senkit bántani, engem bántottak, ösztönből cselekedtem, a táskám után mentem. Természetesen fellebbezek, és bár úgy bánnak velem, mint egy bűnözővel, kitartok a végsőkig az igazam mellett.