Miló Viki jó ideig depressziós volt attól a hatalmas űrtől, ami a profi ökölvívó-pályafutása befejezése után keletkezett az életében. A világbajnok bokszoló addig kereste a kiutat, hogy végül kutyákkal ajándékozta meg magát, akik nem csak átlendítették ezen a nehéz időszakon, de azóta is rendszeresen sikerélményben részesítik.
– Sehol sem találtam a helyem, ráadásul borzasztóan magányos lettem közben. Hiába próbáltam a munkába temetkezni ugyanakkora fanatizmussal, mint előtte a bokszba, mégis üresnek éreztem az életemet. Régóta szerettem volna kutyát, de az aktív sportolás miatt nem tudtam volna vele eleget foglalkozni. Egyik reggel aztán úgy ébredtem, hogy eljött a nap, veszek egyet – elevenítette fel a kezdetet a szőke sportoló.
Viki a neten kezdett keresgélni. Fontos szempont volt számára, hogy kistestű legyen, bárhová magával tudja vinni, mivel nem szerette volna otthon magára hagyni.
– Így szerettem bele a csivavákba – magyarázta csillogó tekintettel Viki, aki akkor még nem volt benne igazán biztos, ma már viszont tudja, hogy ez a fajta áll legközelebb a szívéhez. – Baromi okosak, ügyesek, és ami a legfontosabb: borzasztóan tudják szeretni a gazdájukat. Nekem pedig pont ez kellett, hogy valaki imádjon. Közben elkezdtem velük a versenyzést, ami visszahozta számomra ugyanazt az érzést, adrenalint, stresszt, amit annak idején bokszolóként átéltem. Amikor a kutyám nyer, az még jobb érzés, mint amikor én gyôztem – mondta büszkén a mostanában bokszedzőként és életmód-tanácsadóként tevékenykedő fiatal nő. Csivavái több mint száz érmet nyertek már az elmúlt másfél évben, így nem csoda, hogy Viki beleszeretett a kiállítások világába.
– A kutyusok rendszeres, mindennapi tréninget igényelnek, mivel speciális kiállításokra járunk, ahol a legkitűnőbb tenyészpéldányokat keresik fajtanemesítés céljából. Már száz fölött van a kupáink száma, és büszkeség önti el a szívem, amikor azt hallom valakitôl, hogy az én kutyám a legszebb.
