Szülni vagy nem szülni? És ha igen, akkor mikor?
Ezek a női lét legfontosabb kérdései, amelyekre nem is olyan könnyű felelni. Az egykori Nagy Ő, Molnár Anikó meglelte a válaszait: a múlt héten futótűzként terjedt el a magyar médiában, hogy hiába negyvenéves, nem foglalkoztatja az anyaság gondolata. Sőt! Elhatározta, nem szül gyermeket erre a világra!
– Még nem éreztem soha, hogy itt az idő a szülésre. A társadalmi és nagyszülői nyomásnak sohasem engedtem: Nem ők fogják felnevelni. Sokan szülnek a semmire 4–5 gyereket, a majd lesz valahogy, ha már megfogant, megtartjuk szlogennel, vagy azért, hogy így tartsák meg a férfit. Én utálom a bizonytalanságot – nyilatkozta korábban a Borsnak, de ennél keményebb kijelentések is elhagyták a száját.
– Egyszerűen nem akarok szülni, nem akarok gyereket!
2016-ra eljutottunk odáig, hogy egyre több magyar nő halogatja a gyerekvállalást a negyvenes éveire (vagy mond le róla végleg), míg a népességi ráta siralmas képet fest.
– Ez nem új keletű jelenség, a II. világháború óta drasztikusan csökken a gyermekek száma. A 19. század végén a korfa egy karácsonyfához hasonlított. Volt egy törzse, széles, szűkülő ágai. Minden korosztály elfért rajta, lassan ez a korfa tuja lesz. Minden oldalról keskeny, de magas. Egyre nô az idôsek száma, azonban nem lesz, aki eltartja őket, hisz eleve későn kezdenek hozzá a nők az utódlásnak – vetítette elő a szomorú jövőt dr. Krémer Ferenc szociológus.
– A családokon belül mind kevesebb gyerek van. Minél jobban elnyomják a nőket, érthetô módon annál kevésbé vágynak majd a szülésre. Ennek több oka van. A nők egy része későn talál rá a párjára vagy épp a karrierépítésnek szenteli az idejét, és sokszor későn tör rájuk a gyermek utáni vágy. Svédországban például közös felelősségvállalás van, a nőknek nem kell választani a család és a karrier között, a gyes felét kötelező a férfiaknak átvállalniuk, és ez igen magas születési indexet eredményez. Minél később vállalnak terhességet a nők, annál nagyobb veszélynek teszik ki maguk és magzatuk egészségét is. Dr. Tahy András szülész-nőgyógyász szerint ez megszokott, de nem ideális állapot.
– A genetikai betegségek húsz év alatt és negyven év felett gyakoribbak, valamint az idősebb korban nagyobb esélye van a magas vérnyomásnak, a terhességi toxémiának, de persze ez nem törvényszerű. A leendő anya életmódja befolyásolja az esetleges szövődményeket. A várandósság nagyobb kockázattal jár, több odafigyelést igényel. Az is gyakori, hogy a nők 45. évük felett vagy még később szeretnének gyereket, és nem értik meg, hogy ez a legtöbb esetben számukra már nem lehetséges – figyelmeztet a szakember. Tegyük fel, a nő lemondott az anyaságról vagy kifutott az időből, de rájött: babát szeretne. Hogyan hat mindez a párkapcsolatára?
– Csak abban az esetben éli túl a kapcsolat a gyermektelenséget, ha a pár közös, tudatos döntést hozott. A nőnél, ha nem sikerül a terhesség, megjelenik a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás, és nem biztos, hogy ezt sikerül feldolgozniuk. Én ilyen esetekben javaslom, hogy forduljanak szakemberhez – mondta Klinger Mária család- és párterapeuta, majd hozzátette, léteznek csodák, hisz nem egyszer halljuk, hogy vannak, akiknek akár az ötödik X-en túl is sikerült gyermeket szülniük. A reményt soha nem szabad feladni!