<p>A U2 zenekar tagjának lenni olyan, mintha pap lenne az ember: az egyetlen kiút a koporsó – állítja Bono.</p>
Forrás: AFP
A banda felejthetetlent alkotott a zeneiparban: csaknem százhetvenmilliós lemezeladás, huszonkét Grammy-díj, 2002-ben bekerültek a Rock Hírességek Csarnokába. Legnépszerűbb számaikat (mint például a With or Without You, Beautiful Day, One) a Youtube-n több tízmillióan nézték meg.
– Kis híján be sem választottak a csapatba – emlékszik a Mirrorban a kezdetekre Bono, aki 1976-ban még csupán 16 éves volt, és Paul David Hewson néven futott. – Amikor jelentkeztem, gitárost kerestek, de hamar kiderült, nem tudok játszani. A kisugárzásom viszont megtetszett nekik, felajánlották, hogy próbáljak meg énekelni. Egy Ramones-koncerten jöttem rá, van tehetségem hozzá. Addig azt gondoltam, lányos hangom van. De ahogy a közönségből együtt énekeltem a színpadon álló Joey Ramone-nal, rájöttem, neki is az van. Azt gondoltam, rendben, ez lesz az én utam.
Négy évtized van a hátuk mögött, de Bono többre vágyik.
– A U2 tagjának lenni olyan, mint a papság. Az egyetlen módja a kilépésnek a koporsó – utal az élethosszig tartó kapcsolatukra, elkötelezettségükre a frontember. – A mai napig azt kívánom, bárcsak még jobb lenne a U2. Bárcsak még tehetségesebbek lennénk. – A bandánk azért jött lére, hogy kitöltsön egy űrt, a szívemen tátongó lyukat – tette hozzá a maximalista énekes.
