Bud Spencer fia, Giuseppe exkluzív interjút adott a Borsnak, amelyben őszintén beszélt arról is, mekkora örökséget hagyott rájuk Piedone.
Forrás: Fejér Bálint
Négy hónapja hunyt el az édesapja. Elég volt ez az idő a megbékéléshez?
Azt kell mondjam, hogy az a mérhetetlen szenvedély, szeretet és rengeteg pozitív érzés, amelyet apámnak köszönhetően a mai napig kapunk, könnyebbé tette ezt az időszakot, mint számítottam rá. Még mindig olyan, mintha itt lenne közöttünk…
Terence Hillel találkoztak azóta?
Egyszer. Ő ugye a temetésen is ott volt, és nagyon szép beszédet mondott Budról és kettejük barátságáról. Ezt követően egyszer látogatott meg minket. Azóta egy filmen dolgozik Spanyolországban, úgyhogy ezekben a hónapokban nagyon elfoglalt. A kapcsolatot azonban természetesen tartjuk.
Magyarországon óriási Bud Spencer rajongótábora…
Nagyszerűek a magyar rajongók! Csodás dolog látni, hogy édesapám mennyi elismerést kap tőlük. Egy parkot neveztek el róla. Épp ma jártam ott, hihetetlen érzés volt. Úgyhogy szeretném megköszönni mindezt Magyarországnak és a magyar embereknek egyaránt.
Olaszországban is hasonló a Bud Spencer-őrület?
Úgy tudom, Berlinben szeretnének neki emlékművet állítani. Olaszországban azonban nem vagyok biztos. Az olaszok kicsit fafejűek. Mindezek alapján én nem számítok rá. A hétköznapokban azonban ugyanúgy érezzük az emberek támogatását, és ez így a legjobb. Ők Bud Spencer igazi közönsége.
Nem lehetett olvasni örökösödési vitákról a családjukban. Az apja mindenkiről gondoskodott az életében?
Bud már az életében gondoskodott rólunk. Mindenkiről. De számunkra az igazi örökség az ő neve, munkássága és hitelessége. Az, hogy őt mindenki szereti. És ez mindennél fontosabb.
Az elmúlt években Bud íróként is sikeres lett. Van félbehagyott kézirat, amely már nem jelenhetett meg?
A négy könyve közül eddig három jelent meg magyarul is, úgyhogy biztos lesz még új magyar kiadvány. De félkész szöveg nincs. Sok zenét is írt, ezekből CD is készült. Az sem titok, mi jelenleg egy rajzfilmen is dolgozunk. Ezért is vagyok Magyarországon. Valamint pont a napokban indult egy kampány egy készülő Bud Spencer és Terence Hill videojáték elkészítésére. Ez lenne az első hivatalos játék.
A rajzfilm miről fog szólni?
Erről még korai lenne beszélni. Az nem titok, hogy Bud Spencer és Terence Hill karaktere egy-aránt megjelenne benne, viszont nem döntöttük még el, hogy a gyerekek vagy a felnőttek legyenek inkább a célcsoport. Elég nagy a potenciális közönségünk, ezért ezt fontos jól felmérnünk.
Volt az édesapjának bakancslistája? Maradt valami, amit nem tudott megvalósítani a halála előtt?
Az édesapám nagyon kíváncsi természet volt, sok szenvedéllyel. Így biztos vagyok benne, hogy rengeteg terve volt még a jövőre nézve. De mindannyian emberek vagyunk. Közel a nyolcvanhéthez, az ő korában már figyelembe kellett venni, hogy az időnk nem végtelen. A halála mégis váratlan volt. Nagyon jó erőben volt, amikor egyszer csak elesett otthon. Az orvos ágynyugalmat, pihenést írt neki elő, amit ő meg szigorúan be is tartott. És ez alatt az idő alatt lett napról napra gyengébb, elesettebb. Nem lehetett olyan szabad, mint azt megelőzően. A fejében azonban ekkor is dalokat írt, és egy új könyv ötletén gondolkozott.
Ezek szerint nem szerette a tétlenséget.
Feküdt, mert az orvos ezt kérte, de ettől nagyon nem érezte jól magát. Mindig korán kelt, és reggel héttől késő estig dolgozott. A fekvéstől nagyon legyengült, és egy csapásra meg is öregedett. Szóval lehet, hogy akkor már eljött az ő ideje. De az is nagyon érdekelte, mi következik a földi élet után. Mindig azt mondta: „nagyon kíváncsi vagyok, mi fog történni”. Biztos vagyok benne, hogy valahol ott fent most is új kihívásokat, ötleteket keres.
Mire lesz még idejük Budapesten?
November 29-én lesz egy nagyszabású koncert. A Bud Spencer-filmek zenéinek szerzőpárosa játszik majd természetesen Bud emlékére is. Részben ennek az előkészületeit is felügyelem. És úgy tűnik, eljön Terence Hill is. Vasárnap pedig volt egy Bud Spencer és Terence Hill egész napos filmfesztivál, természetesen ott volt e helyem. Persze a várost is megnézzük, de egyelőre első a munka.
Egyszóval minden gondolata körülötte forog?
Mindennap kapjuk a filmeket, a leveleket a rajongóktól, akik a Facebookon már közel 1,7 millióan vannak. Szóval nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnánk rá. Nagyon szomorú, hogy nincs már velünk, de egyszerre olyan érzés, mintha mégis itt lenne. Így is szeretném megőrizni: nem szomorú nosztalgiával, hanem a sok pozitív energiáját, amit itt hagyott nekünk!
