<p>Hatvanhárom évesen áll rajthoz november 6-án a világ legrangosabb szóló földkerülő vitorlásversenyén Fa Nándor. Családja félti, de nem gördített akadályt az elé, hogy ezzel az erőpróbával koronázza meg kivételes pályafutását.</p>
Mi motiválja, hogy újra nekivágjon a Vendée Globe-nak, a világ egyik legkeményebb vitorlásversenyének? Még mindig munkál önben a bizonyítási vágy?
Nem, magamnak, a családomnak, a világnak már bizonyítottam, mit tudok. Izgatta a fantáziámat a hajótervezés, hogy képes vagyok-e megtanulni a mai technológiát, és ismét kipróbálni magam az óceánon. Szerencsére van még bennem elég erő hozzá.
Ennél könnyebben teljesíthető versenyt is talált volna.
Engem a legek érdekelnek. Ennél szerényebb feladatra nem mozdul meg az ambícióm. Négyszer megkerültem már a Földet, ahhoz, hogy ki tudjam hozni magamból a maximumot, ilyen szintű feladat kell.
Vannak a hajón rituáléi, kabalái?
Léteznek vitorlázó tradíciók, mint az Egyenlítőn átlépés, vagy a Horn-fokon átkelés, de nem tartom ezeket. Mikulás-ruhát se viszek, hogy karácsonykor abban szelfizzek, sajnálom rá az energiát. De megértem, ha valakinek fontosak ezek. Kabalát sem tartok magamnál, egyedül a családom fényképét teszem ki, mert fontos, hogy lássam őket.
Apropó család, könnyű szívvel engedték el a versenyre?
Amikor nagyjából fejben minden összeállt az utolsó utammal kapcsolatban, akkor leültettem a családot, és bejelentettem, hogy van egy ilyen lehetőségem, vállalják-e a lelki és egyéb terheket. A gyerekek azonnal rábólintottak, a feleségem viszont egy nap gondolkodási időt kért, de aztán tőle is zöld utat kaptam.
*
A teljes interjú a Bors Extra októberi számában olvasható, de találunk még ezen kívül keresztrejtvény-mellékletet, különleges, de viszonylag könnyen elkészíthető ételek receptjeit, sőt kriminovellákat is.
