Vannak olyan meghatározó pillanatok, amikor az ember kénytelen átértékelni az addigi életét. Gáspár Sándor életében a válásakor érkezett el ez a pillanat.
Vajon mit szólna a fiatalkori énünk, ha valami csoda folytán szembesülhetne azzal, mivé vált idős korára? Hol van az a pillanat, amikor a fiatal karakterben valami fölsejlik az idősből, és látná, mivé deformálódott az idők során – elmélkedett Szikora János, a Vörösmarty Színház 3N, avagy Csehov Három nővér című darabjának rendezője.
Gáspár Sándor – az előadás egyik főszereplője – maga is élt át hasonló élményt válásakor. A neves színész és párja, Bánsági Ildikó 2003-ban vált el, huszonöt évnyi házasság után.
– Nagy valószínűséggel az ember nem vetemedik magától ilyen összegzésekre, csak akkor, ha komoly érzelmi viharok érik – mondta Gáspár Sándor.
– Bennem ez a kérdés talán a válásom kellős közepén merült fel, amikor egy emberi kapcsolat szakadt ketté. Felmerült a kérdés, hogy az akkori és a mostani énem között mekkora lett a távolság, ami miatt ez a kapcsolat már a másiknak is mást jelent. Talán évek óta másként látjuk a dolgot, mint az, akit egykor nagyon szerettünk. Ilyenkor szinte kötelességből önvizsgálatot tart az ember, és elgondolkodik, hogy azt a képet, amit önmagáról látott fiatalon és most, vajon mennyire tudná összeilleszteni? Ahhoz, hogy az ember a valóságot egészében tudja nézni, el kell fogadnia, hogy vannak olyan zárójelbe kerülő élethelyzetek, amikor nem tud bölcs lenni. Csak persze utólag – fejtette ki véleményét a Borsnak Sándor.
A mű sajtótájékoztatóján a színészek nemcsak a Zoób Kati által tervezett mesteri jelmezeket vonultatták fel, de a négy évet átölelő történet főszereplőinek múlt- és jövőbeli alakjait is. A kosztümök a darab során együtt változnak a figurákkal, ahogy öregszenek, úgy válnak zártabbá a ruhák.